Wolfgang Amadeus Mozartot még az is ismeri, akinek egyébként nem sok köze van a zenéhez. Megtanuljuk a nevét a suliban, ahogy azt is, hogy csodagyerekből lett hatalmas zeneszerző és filmektől kezdve a temetésekig, mindenhol felcsendül a zenéje. Persze azt már sokkal kevesebben tudják, hogy Wolfinak élt egy Maria Anna nevű nővére is, aki legalább annyira tehetséges volt, mint korának szupersztárja...csak rosszkor és rossz helyre született. Ismerjétek meg Nannerlt!

Maria Anna, Wolfgang és Leopold Mozart

"Igazi virtuóz", "csodálatos tehetség" - Ezeket írták Mozartról az 1760-as években. Csak éppen nem  Wolfgangról, hanem Maria Annáról, aki édesapjával és testvérével körbeturnézta Európát. Az akkor 12 éves lányt a kontinenst legügyesebb előadójaként tartották számon, akinek csillogását egy idő után csak 5 évvel fiatalabb öccse, Wolfi tudta tompítani. De ő sem teljesen.

Ilyen hatással volt Nannerl Wolfgangra

A Mozart családban tehát nem Wolfgang volt az első csodagyerek és nem is ő volt az egyetlen elképesztő zenei tehetség. Persze Maria Anna, vagyis becenevén Nannerl és öccse egészen máshogyan voltak nagyszerűek. A kislányt 8 évesen kezdte tanítgatni édesapja, Leopold, először csembalón, majd zongorán. Nannerl hamar ráérzett a zenére és a hangszerekre, és egyre bonyolultabb műveket tudott eljátszani, egyre precízebben és pontosabban. Gyorsan fejlődött. Közben a 3 éves kistesója figyelte minden mozdulatát és elképesztően érdekelni kezdte a művészete. Annyira, hogy Leopold későbbi elmondása szerint, egyszer csak arra lett figyelmes, hogy Wolfi másfél óra alatt betéve megtanult Nannerl tankönyvéből egy menüettet. Ez éppen egy nappal történt a fiú ötödik szülinapja előtt, és apja azonnal elhatározta, hogy őt is kiemelten oktatja majd zeneművészetre.

Maria Anna Mozart 1763-ban, Lorenzoni festményén

A szakemberek szerint ez utóbbi nagyon fontos döntés volt, hiszen az ilyen kicsi gyerekek agya egészen máshogy reagál a zenei tanításra, mint azoké, akik mondjuk csak 8 évesen találkoznak ezzel először. Azt mondják, hogy az agyuk ebből a szempontból konkrétan "máshogy lesz bekötve", és ösztönsebben állnak a zenéhez. Nannerl tehát egy szempontból már biztosan hatással volt Wolfgang későbbi fejlődésére: saját tehetségével világított rá testvére zenei fogékonyságára. Ráadásul amikor már együtt tanultak és később együtt is koncerteztek, folyamatosan inspirálta Wolfgangot és egyengette tanulmányait. A testvérek között nagyon szoros volt a kapcsolat, saját titkos világot és nyelvet alakítottak ki, és Nannerl megmutatta öccsének, hogy a zenén keresztül szavak nélkül is lehet kommunikálni. Az ösztönösen tehetséges kisfiúnak nővére segített megérteni, lefordítani azt, amit apja magyarázott és precizitásával kifinomultságára is hatott.

Maria Anna a titkolt zeneszerző

A két csodagyerekkel apjuk valóban körbeturnézta egész Európát. 1762-ben léptek fel először, csembalón játszottak Münchenben és mindenki el volt tőlük ájulva. Wolfgangon ámultak, Nannerl játékát pedig csodálták. Ezután több, mint 3 évig voltak úton lovaskocsival, 88 városban fordultak meg, köztük Párizsban, Londonban, Hágában, és persze Bécsben is. Mialatt London környékén jártak 1974-ben, Nannerl vetette papírra Wolfgang első szimfóniáját. Máig nem tudni, valóban csak írnok volt-e vagy hatékonyan részt vett a komponálásban is. Kutatók szerint inkább az utóbbi valószínű, a lány ugyanis maga is írt zeneműveket, ám már sosem tudhatjuk meg, mire vitte volna zeneszerzőként.

Maria Anna portréja 1785 körül

Már a turné alatt is előfordult, hogy Nannerl saját kis műveit játszották a gyerekek, ám apjuk már ettől is kiborult, így nem meglepő, hogy amikor a lány 18 éves lett, eltiltotta a koncertezéstől és csak Wolfgangot vitte magával. Tekinthetjük kegyetlennek, de akkoriban az, hogy egy nő zeneszerzőként tevékenykedjen és tömegek előtt koncertezzen, elképzelhetetlen volt. Amíg Nannerl kislányként fellépett, minden teljesen rendben volt de felnőttként ezt már nem tehette meg. Azt azonban Wolfganggal való levelezéséből tudjuk, hogy titokban továbbra is komponált, testvére pedig mindig méltatta, ösztönözte és gyönyörűnek nevezte a műveit, ahogyan arra is sokszor emlékeztette, hogy senki más nem tudja eljátszani olyan tökéletesen a szerzeményeit, mint ő. Sőt, Wolfi sok művét, pont az előbbi miatt, külön Nannerlnek írta.

Sajnos Nannerl egyetlen műve sem maradt fenn, mert Wolfgangnak címzett levelei elvesztek, csak a válaszokból kapunk egy képet a történetéről. Nem lehet így sejtésünk arról sem, vajon a lány szerzeményei adtak-e ihletet Wolfgang későbbi zenéihez, vett-e át belőlük bármit. Minden elképzelhető. A testvérek idővel elhidegültek egymástól és lassan már a kapcsolatot sem tartották. Ezért pedig Leopold okolható, valamint az a tény, hogy Wolfgang felesége, Constanze mellett új életet kezdett.

Nannerl és Wolfgang 1763-ban

Nannerl 1769 után Salzburgban maradt a szülői házban és amíg Leopold élt, befolyásolta lánya sorsát. Nem mehetett hozzá ahhoz, akihez szeretett volna, és apja addig keresgélt neki tökéletes partnert, hogy végül csak 1784-ben ment férjhez a rendkívül hosszú nevű Johann Baptist Franz von Berchtold zu Sonnenburghoz. A férfi jóval idősebb volt nála és már 5 gyereke volt korábbi házasságaiból. Őket innentől Nannerl nevelte, akinek szintén született tőle 3 gyermeke. Persze nem kizárólag a gyerkőcökkel foglalkozott, Maria Anna házassága előtt, alatt és férje halála után is tevékenykedett zenetanárként, így csempészve be szenvedélyét az életébe. Ezzel egyébként nagyon jól is keresett, így szép kis summát hagyott hátra, amikor 1829-ben, 78 évesen meghalt.

Nannerlnek nagyon sokat köszönhetnek Wolfgang kutatói és életrajzírói. Ugyanis hiába hidegültek el egymástól, miután Mozart meghalt, Nannerl gondozta művészeti hagyatékát és az életrajzírók rendelkezésére bocsátotta hosszú és tartalmas családi levelezésüket. Sajnos a kor sajátságai miatt nem lehetett belőle ismert zeneszerző, de zenészként elismerték tudását és lénye ma is ott van Wolfgang Amadeus Mozart zenéjében. Éppen ezért éreztem úgy, hogy fontos megismerni azt a lányt és nőt, aki miatt a nagy Mozart sem lett volna az, aki. 

Forrás: Guardian, Smithsonian, History and Women, In Mozart's Words