Irving Penn a 20. század egyik legnagyobb hatású fotósa volt, aki divatfotósként vált leginkább híresé és követendő példává, de nagyszerűt alkotott a csendélet, a portré, de még a virágfotózás terén is. Penn idén lenne 100 éves, ezért a New York-i Metropolitan Museum of Art termeiben kiállítás nyílik a tiszteletére. A Vogue pedig, ahol 66 évet töltött el, számokban gyűjtötte össze a fotós legnagyobb érdemeit és életének érdekességeit. Ezekből és a képeiből szemezgettem egy kicsit.

Penn egyik legfontosabb tulajdonságának azt tartják, hogy képes volt megfogni szereplői lelkét a képeken. Olyan árnyalatokat mutattak modelljei a fotókon, melyeket máshol nem látni. De még egy egyszerű tárgykompozíciót is művészi szintre tudott emelni. A legjobban az egyszerű szürke hátteret és a természetes fényt szerette, a gesztusok kiemelésére pedig nagy hangsúlyt fektetett. Nem túlzás azt mondani, hogy helye van a 20. század legnagyobb hatású fotósai között, mert új stílust vitt a fotózásba, amit sokan követtek, és amit ma is azonnal felismerni.

1. couture fotózás a Vogue-nál

Penn 1943-ban került a Vogue-hoz először csak csendélet és portréfotósként, ám 1950-ben Alexander Liberman az első couture munkájára is elküldte. Itt már a tőle később is megszokott technikát alkalmazta, miszerint a természetes fényre bízta a megvilágítást, így már első couture fotói is ikonikusak lettek.

Rochas sellőruha - Penn, 1950 (a modell pedig a felesége, Lisa Fonssagrives-Penn

3 cikk a második világháborúról

Penn szívbetegsége miatt nem szolgálhatott a hadseregben a második világháború idején, ám önkéntesként jelentkezett szolgálatra, ezért Olaszországban, Ausztriában és Indiában állomásozott. A Vogue-ban először egy levéltöredékekből összerakott beszámolója jelent meg a frontról, majd két képes anyagot is közzétett tőle a magazin. Egyet általános riportfotókból, egyet pedig a háborús plakátok bemutatására.

4 különböző előhívás egyetlen képből

Penn úgy tartotta, hogy amennyiféle anyagra és módon hívnak elő vagy nyomtatnak ki egy fotót, úgy változik meg a jelentése, hangulata. Ezért gyakran előfordult vele, hogy játszott ezzel a módszerrel akár hosszú éveken át. A Girl Drinking című kép például a Vogue 1949-es októberi számához készült. Ám Penn 1960-ban, 1976-ban és 77-ben, de még 2000-ben is kísérletezett rajta új nyomtatásokban.

6 néprajzi anyag karácsonyra

Penn imádott utazni és nagyon sokszor is vette vállára a világot. 1948-ban például Jean Patchett modellt kísérte el Peruba év végén, és annyira elkalandozott a helyi kultúrában, hogy készített egy karácsonyi sorozatot a helyiekről kedvenc népviseleteikben. A Vogue-nál nagyon szerették a képeket és ezzel nem csak ez lett az első portrésorozata a magazinnál, de 1967 és 71 között még öt másik hasonlót készített. Olyan vidékekre látogatott el, mint Marokkó, Nepál vagy Kamerun.

9 virágos portfólió

1967 és 71 között a karácsonyi sorozatok mellett Penn 9 virágos portfóliót is készített a Vogue-nak. A peóniákkal kezdte, majd jöttek a pipacsok, orchideák, rózsák és a többiek. Ezekkel a sorozatokkal ugyanolyan műgonddal foglalkozott, mintha modelleket fotózott volna.

12 topmodell Penn gépe előtt 1947-ben

Mivel a Vogue-nál gyorsan felismerték, hogy Penn elég jó portréfotós, hamarosan csoportképekre is felkérték. A magazin '47-ben egy ilyen fotózáshoz összegyűjtötte Amerika legnépszerűbb modelljeit, összesen tizenkettőt. Közülük az egyik volt Penn későbbi felesége, Lisa Fonssagrives.

14 tárgy egyetlen díjnyertes képen

A Vogue 1949-es februári számában jelent meg Penn 14 tárgyat felvonultató csendélete, a “Still Life with Ace of Hearts”. A fotóért a magazin elnyerte az Art Directors Club elismerését még abban az évben, mert a képpel kiemelkedő művészi érték került a lapba.

60 kereskedőportré

A leghosszabb sorozat, amit Penn a Vogue-ban megjelentetett, az a kiskereskedőket, mesterembereket bemutató szériája. Párizsban, Londonban és New Yorkban is fotózta a munkásokat, ugyanúgy természetes fénynél, ahogy a legjobban szerette. Összesen hatvan ilyen anyaga látott napvilágot.

165 címlap a Vogue-nál

Se előtte, se utána ennyi címlapot még fotós nem tudott készíteni a világ legismertebb divatlapjának. De Pennt mindenki imádta. 1950-ben kattintotta el az elsőt és meg sem állt 165 címlapig, míg 2004-ben befejezte pályafutását a lapnál.

Remélem, hogy az érdekességek és a tények Penn sokkal több oldalát meg tudták mutatni, mint a mindenki által leginkább ismert divatfotós. A fenti képek mindegyike az Irving Penn: The Centennial című kiállításon is látható, ami április 24-én nyitott New Yorkban és július 30-ig ott is lesz. Azonban nem kell aggódni, ha addig nem tudtok oda utazni, hiszen a tárlat útnak indul, csak arra kel figyelni, merre megy!

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon, így nem maradsz le semmiről!