Egy dalról #1 - Wonderwall

2015. január 22. - szabo.kata

Az Oasis Wonderwall című dala, ahogyan az egész (What's the Story) Morning Glory? lemez is, idén 20 éves, ez pedig nagyszerű alkalom volt arra, hogy újra előszedjem az albumot, de különösen ezt a számot. Mert a Wonderwall egy olyan remekmű, amit sok zenész irigyel Noel Gallaghertől és az Oasistől teljesen jogosan. Hiszen hiába játszották és játsszák rongyosra, nem lehet megunni, mert nem tud elkopni. Legyen éppen 1995 vagy 2015 ugyanannyira tökéletes. Simán elkezdjük énekelni, ha elindul, de azt például tudjátok, miről szól, hogyan született és egyáltalán miért éppen ez lett a címe? Egy új sorozat nyitóposztjaként most ennek a dalnak mesélek a történetéről és a titkairól, amit remélhetőleg sok újabb fejezet követ majd!

wonderwallgif.gif

 

Kezdjük akkor azzal, hogyan is született a sláger. A Wonderwall egy esős csütörtök éjjel kelt életre a Rockfield Studiosban, 1995 májusában. A számot Noel Gallagher írta és eredetileg ő is énekelte volna fel, ám egy hirtelen ötlet miatt átadta a terepet Liamnek (aki állítólag választhatott, hogy ezt énekli vagy a Don't Look Back In Angert). A producer, Owen Morris szerint ez egy zseniális döntés volt, mert Liam olyan rozsdás blues modorban énekelte el, mintha 100 cigit nyomott volna el előtte (ami talán meg is történt), és ettől lett a dal olyan, aminek lennie kellett. Egyébként Liamnek elsőre egyáltalán nem jött be a szám, sőt. Amikor Noel először megmutatta neki, még egy egészen máshogy szólt benne a basszus, és Liam egyenesen leüvöltötte, hogy mégis mia a faszt képzel, az Oasis nem egy funk banda. Egyébként a véleménye 20 év távlatában sem változott sokat, előfordult, hogy azt találta nyilatkozni, hogy "amikor el kell énekelnem, leginkább öklendezni tudnék"

Amúgy Noel sem kedveli túlzottan már a Wonderwallt, ugyanis több interjúban is elmondta, hogy halálra idegesíti, hogy Anglián kivül a világon emiatt a dal miatt ismerik őket. Pedig ez nem is egy tökös rock'n'roll szám, sőt: "Utálom, amikor az emberek odajönnek hozzám és azt mondják, hogy ez az egyik legnagyszerűbb dal, amit valaha írtak. Én ilyenkor csak arra gondolok, hogy a kurva életbe, hallottad már a Live Forevert?"

Arról egyébként máig megy a vita, hogy kiről vagy miről is szól a dal, amit Noel határozatlansága is okoz. 1995 környékén ugyanis még vad romantikától fűtve gyakran nyilatkozta, hogy akkori csajának és későbbi feleségének, Meg Mathewsnak írta, ám miután 2001-ben elváltak, már egészen mást mesélt. "Ez egy dal egy képzeletbeli barátról, aki majd jön és megment téged saját magadtól. A média ugrott rá a romantikus szálra és találta ki, hogy Megnek írtam, most meg magyarázkodhatok". Aha. Liam egyébként egészen mást mond róla: "A wonderwall csak egy gyönyörű szó, ami tulajdonképpen bármi lehet. Mint amikor kurvára keresel egy buszjegyet és áttúrod az összes zsebed azért a szarért, aztán meglesz és előhúzod, BÁMM, kibaszott nagy wonderwall". Így. Mindenesetre az legalább biztos, hogy ugyan a szám címe először Wishing Stone lett volna, később mégis Wonderwallra változtatták, George Harrison iránti tiszteletből. Ő ugyanis Wonderwall Music címen készített egy filmzene albumot 1968-ban, ami az első szóló próbálkozás volt a Beatles történetében.

oasiswonderwallsingle.jpg

Bár Noel és Liam is eléggé gyűlöli már a dalt, azért azt el kell ismerniük, hogy valóban ez karrierjük legsikeresebb terméke. Csak Angliában több, mint másfél millió példányt adtak el belőle, többször megválasztották a legjobb brit dalnak, rengeteg legffontosabb dalokat soroló listán szerepel, és a klipje is emlékezetes maradt. És ez az a szám, amit nem csak The Edge vagy Lars Ulrich irigyel, hanem még a Blur Alex James-e is. Ugyanakkor számtalan feldolgozása létezik, amik között nyilván vannak kiemelkedőek és rémesek is. Ryan Adams szuperlassított verzióját például még Noel is imádja, ráadásul azt gondolja, a srác jobban összerakta a számot, mint anno az Oasis. Emellett elég jó még például Cat Power átirata és létezik Radiohead változat is. A One Direction is próbálkozott, ám őket Liam csak "kibaszott idiótáknak" nevezte, akik rossz popzenét nyomnak. Persze Liam is csak Noel engedélyével adhatta elő a dalt a londoni olimpia záróünnepségén, ahol Noel nem akart szerepelni, mert túlzásnak tartotta a biztonsági előírásokat.

Így röviden és tömören nagyjából ennyi, még a kislemez borítójáról (ami fentebb látható) jöjjön annyi adalék, hogy Renée Magritte képei ihlették, a keretet pedig a borító tervezője, Brian Cannon tartja. A kép Londonban, a Primrose Hillen készült, és eredetileg Liam szerepelt volna rajta, de Noel vétózott, hiszen ez egy szerelmes szám, olyan nem lehet, hogy Liam álljon a borítón.

Ha minden jól megy, hetente egy-egy dalt veszek majd elő, jöhetnek az ötletek, mi legyen a következő!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://charivari.blog.hu/api/trackback/id/tr257099217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ziggy stardust · http://fagyis.blog.hu 2015.01.23. 08:29:40

szeretem ezt a számot, tényleg időtlen

esetleg egy Blur szám következőnek? :) már csak az egyensúly végett