Minden hétre kellene egy ilyen - Foo Fighters Bécsben

2015. november 15. - szabo.kata

Nem igazán számítottam rá, hogy a végén csak ott leszek a bécsi Foo Fighters koncerten november 11-én. Aztán csak így lett és akkor már rendesen realizáltam is a dolgot, amikor a vonaton ültünk kifelé az országból. És, hogy mennyire bántam volna, ha csak látom a képeket szerte a közösségi oldalakon és olvasom, hogy milyen volt, miközben nem vagyok ott? Most már tudom, hogy rettenetesen. Mert minden tökéletlenségével és hibájával együtt ez volt az egyik kedvenc koncertem, nem is csak idén, hanem úgy általánosságban. És mit tett ezért a törött lábú Dave Grohl, meg a többiek? Mindjárt elmondom.

pb110439.jpg

A Foo Fighters, már több, mint 20 éves pályafutása alatt, zseniális koncertzenekarrá nőtte ki magát, ami az olyan zenefanatikusoknak, mint amilyen én is vagyok, gyakorlatilag kötelező program egyszer az életében. Klisésen szólva, már a koncertfelvételekről 'átjön' az energiájuk, és minél többet néz az ember ilyeneket, legyen szó kis klubos fellépésről, vagy a teltházas Wembleyről, annál jobban vágyik rá, hogy egyszer részese legyen az élménynek. Nyilván ilyen háttérsztorival rendesen elfogult várakozás töltött el a színpad előtt a Wiener Stadthalle épületében, szóval amikor végre meghallottam Dave Grohl üdvözlését a FF felirat mögül, libabőrös lett a mindenem.

Az Everlonggal kezdeni szerencsés dolog, még az is ismeri, aki nem feltétlen óriási Foo rajongó, így egyből megvan a hangulat, és amikor előkerül a törött lábú Dave Grohl a trónján, azonnal leesik az embernek, hogy tulajdonképpen hol is van. Igen, egy Foo Fighters koncerten és ez még csak az első 2 perc volt, aztán máris odáig van, meg vissza. Az, hogy a hangosítással volt egy kis para lent, a nézőtér egyes részein (ami azért egy ilyen giga produkciónál több, mint vicces), gyorsan kiderült, de könnyen lehetett orvosolni egy kis mozgással, így hamar túllendültem rajta és már azon kaptam magamat, hogy a The Pretendert üvöltöm velük úgy, hogy kiszakad a torkom a helyéből. Elképesztő, mennyire magával húz ez a szám élőben. Azonnal rávetíted a kis életedre, amitől tényleg úgy érzed, hogy most azt kiabálhatod ki magadból, amivel bajod van.

pb110427_1.jpg

De nem csak az utóbbi fordult elő gyakran, hanem az is, hogy elkapott egy olyan eufória szerű valami, amitől csak azt tudtam magyarázni, hogy "ez kurvajó", és közben úgy éreztem, a lehető legjobb helyen vagyok. Az élő felvételre tökéletesen ráépülő színpadkép csak lendített egyet ezen, és csendben megállapítottam, hogy igen, erre csak a legjobb rockzenekarok képesek. Akik bár tisztában vannak saját nagyságukkal, maradt bennük egy egyszerű fesztelenség és alázat aziránt, amit csinálnak. És nagyon szeretik azt, amit csinálnak.

A hangosítás tökéletlenségeit Grohl ügyesen beleépítette, egyébként eléggé szórakoztató stand-up monológjainak egyikébe, hogy aztán Taylor Hawkinsszal egy erre az alkalomra átírt echo-echo verzióban nyomják le a Cold Day In The Sunt. Semmit nem vont le Grohl színpadi jelenlétéből az, hogy csak ült a trónon, így is betöltötte a színpadot és levezényelte az egész koncertet. Mint egy sérült karmester. Sőt, szerintem az olyan meghitt dalokhoz, mint például a Big Me, még hozzá is tett ez a gitározós ücsörgés.

pb110440.jpg

Nagyon örültem, hogy igazán régi számokat is elővettek, melyeket láthatóan jólesett nekik játszani, és amiket így élőben talán még jobban meg lehetett szeretni, de persze nem hagyhatták ki a már jól bevált közönségkedvenceket sem. És valljuk be, azért legyen bármennyire is elcsépelt a Best Of You, azért csak nagyon megindító az, amikor ennyien éneklik egyszerre és egy ilyen körítést kap mellé az ember. Kellett ez nagyon és sokkal több kellene belőle. Az biztos, hogy amint megint lehet, én a következő koncerten is ott leszek.

pb110453.jpg

(A fotók sajátok, nézzétek el nekem őket, de emlékek illusztrálására pont tökéletesek)

A bejegyzés trackback címe:

https://charivari.blog.hu/api/trackback/id/tr108079914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teddypicker 2015.11.15. 22:27:29

a fotók jók, a koncert zseniális volt. pont. :)

a.d.Messire 2015.11.28. 16:21:21

Mintha csak én írtam volna... pontosan pontosan ugyanezek az érzések zajlottak le bennem is előtte, alatta és utána ... :) :) :) Én is az utolsó pillanatban jutottam jegyhez. Életem egyik legjobb koncertje volt, pedig voltam nem kevésen, még most beleborzongok ha rágondolok :)
Sikerült bejutnom az első sorba, az az érzés, h ott áll előttem az a banda (a végén felállt a trónról), akiket már "rongyosra néztem" a neten fellelhető koncertfelvételeken, és élőben hallom a jól ismert számokat... áhhh... nincsenek rá szavak :)