35 dal, ami szétvitte 1996-ot

2016. január 24. - szabo.kata

Igen, elképesztő, de 1996 már 20 éve volt. Én még épp a gimi előtt evickéltem a suliban büszke felsősként  és tisztán emlékszem rá, ahogy nagyon bénán próbáltuk utánozni a Macarenát. Egyszerre bámultam a német VIVA-t és MTV-t, meg hallgattam a mindenféle rádiókat, amiket éppen fogni lehetett és kazik százait töltöttem meg a kedvenc dalaimmal. A klipeket meg videóra rögzítettem és vettük a Bravo magazint ezerrel. Most pedig, hogy előzetesen végigfutottam, mely számokból is lett óriási sláger ebben az évben, azt kell mondanom, hogy 1996 jó év volt. Blümchennel, a Prodigyvel, vagy a No Doubttal együtt, tényleg. Következzen akkor gy szokás szerint rendkívül szubjektív lista arról, miket is tartok az év legnagyobb dalainak.

wannabe-2.gif

Spice Girls - Wannabe

Kétségtelen, hogy ez a Spice Girls éve volt. Akkorát robbant a Wannabe, hogy csak úgy zengett, aztán szépen utat nyitott a különböző karaktereket felvonultató ütős lánybandáknak, amik máig szépen muzsikálnak a slágerlistákon. Mel B, Mel C, Geri, Emma és Victoria milliók példaképei lettek, én pedig máig kívülről fújom ezt a dalt. Meg a többit is.

Los Del Rio - Macarena

A Macarena és a Los Del Rio duó sikertörténete nagyon vicces dolog. Eredetileg 1992-ben vették fel a számot, aminek alapját egy flamencotáncos mozdulataira improvizált dallam ihlette és egészen máshogy szólt, mint napjainkban. Először Spanyolországban, Kolumbiában és Mexikóban lett sláger és Puerto Ricóban is megszerették, majd végül az itt nyaralók vitték magukkal mindenfelé a világban. Először 1995-ben került bele a köztudatba, majd 1996-ban a Bayside Boys producer-trió készített belőle egy remixet, és onnantól nem volt megállás, még '97-ben is hódított. És végül is ma is ezt teszi.

Prodigy - Breathe

Annyira jó volt ezt a klipet látni a sok europop egyslágeres akármi között a Firestarter-rel vagy a Smack My Bitch Up-pal együtt, hogy el nem tudom mondani. Menő volt, előremutató és mindig úgy felzaklatott, hogy a három közül ezt kellett választanom ebbe a listába a Prodigy csodás Fat Of The Land című albumáról.

No Doubt - Don't Speak

Hogy egy szakításból mekkora sláger tud lenni - és mekkora szerencséje volt azzal az akkor már 10 éve létező No Doubtnak, hogy Tony Kanal és Gwen Stefani szétmentek. Ugyanis ennek a kapcsolatnak a vége ihlette az egészet. Egyébként máig az ennek a dalnak is helyet adó Tragic Kingdom a kedvencem a zenekartól.

Alanis Morrisette - Ironic

A kanadai énekesnő egyből a listák élére került ezzel a dallal, és mindenki felfigyelt nagyszerű hangjára. A Jagged Little Pill album is ott van a szeren, no meg a klip is, amit egyik nagy kedvencem, Stephane Sednaui rendezett az Ironic-hoz.

Jamiroquai - Virtual Insanity

Ez a klip egyszerűen annyira menő, hogy tényleg hihetetlen, hogy 20 éves, a dallal együtt. Teljesen időtlen, hiszen semmi akkori bevett trendhez nem akart hasonlítani. Máig nem tudtam megunni.

 

Tupac ft. Dr. Dre & Roger Troutman - California Love

Ez a dal még 1995 legeslegvégén jött ki, hogy aztán lealázza '96-ot. Ma is simán beindul rá a seggrázás bármelyik házibuliban, a Mad Max ihletésű klipje pedig legendás, amit a szintén legendás Hype Williams rendezett.

Blackstreet ft. Dr. Dre & Queen Pen - No Diggity

És, ha már a seggrázós számoknál tartunk, akkor legalább akkorát szólt a No Diggity is, mint a California Love. Dr. Dre már akkor is nagyon jól tudta, mihez kell adnia a nevét. Ezt a dalt mostanában is gyakran előveszik, nemrég például Ed Sheeran és Passenger is átdolgozta.

Fuggees - Killing Me Softly

Szintén óriási dal volt 1996-ban a Fuggees Killing Me Softly feldolgozása, konkrétan voltak olyan hónapok, amikor a csapból is ez folyt, a zenekarnak pedig nagyon jól jött ahhoz, hogy feledhetetlenné váljanak.

George Michael - Fastlove

George Michael visszatérő, és egyben szerintem legjobb albuma, az Older kötelező darab azoknak is, akik annyira nem kedvelik az énekest. A Fastlove volt kétség kívül róla a legnagyobb sláger, de ne feledkezzünk meg a Jesus to a Child-ról vagy a Star People-ról sem. Egyébként olyan, mintha nem is a '90-es, hanem inkább a 2000-es években készült volna.

R. Kelly - I Believe I Can Fly

A Space Jam betétdalaként sikerre ítéltetett R. Kelly dal annyira fülbemászó volt, hogy bárki azonnal megtanulta, miközben azt bámulta, hogyan énekelget Kelly a szántásban.

Toni Braxton - Un-Break My Heart

A szívfájdalmas dalok legerősebb darabjainak egyike ez, elképesztően mély hangú énekesnőtől, Toni Braxtontól. Sajnos egy idő után túljátszották és nem is nagyon jön be ez a stílus, de el kell ismerni, hogy igencsak fontos szám volt ebben az évben.

Celine Dion - Because You Loved Me

Celine Dion Alanis Morrisette-hez hasonlóan Kanadából lett világsztár, többek között ezzel a dallal. A power balladák mestere már akkor is tudta, mi az a romantika! Biztos vagyok benne, hogy nők milliói sírták teli a párnájukat emiatt a szám miatt.

Michael Jackson - The Don't Care About Us

A HIStory albumról egy kései kislemez, amit nagyon szeretett 1996. Tulajdonképpen erről a lemezről csak jó dalokat lehetett választani, Jacko nagyszerűen összerakta. Persze amikor ő csinált valamit, azt sosem tudta kicsiben vagy észrevehetetlenül.

Babylon Zoo - Spaceman

Az egyslágeres kört a Spaceman című számmal kell nyitnom, hiszen egy teljesen ígéretesnek tűnő zenekar egyetlen híres daláról van szó. At hittem, van bennük több, mint egy farmer reklám, de nem volt.

Donna Lewis - I Love You Always Forever

Azt hiszem, hogy számomra ez volt 1996 legidegesítőbb dala. Egyszerűen túl sokat adták, a nő hangszínétől pedig megőrülök. Szegény Donna, énekelgetett persze előtte és azóta is, de soha ilyen tuti dala nem volt.

OMC - How Bizarre

Az előbbi igaz az OMC nevű bandára is, akik ezzel az extra lassú chilles dallal vitték a tavaszt, meg a nyarat, bár a szám még '95 decemberében kijött. De végül is, kit érdekel egy ennyire nyári dal decemberben.

Fool's Garden - Lemon Tree

És még egy egyslágeres csoda a Fool's Gardentől. Ettől is de rosszul voltam egy idő után, mert a német VIVA egyszerűen nem akart leszakadni róla. 

Mark Morrison - Return of the Mack

Szegény Mark Morrison nagyon eltalált valamit ezzel a számmal, ami az életben többen nem jött össze neki újra. Pedig próbálkozott még évekkel később is, de szerintem mára a klipben viselt fuxot is el kellett adnia.

Gina G - Ooh Aah...Just a Little Bit

Végül ezzel a hullócsillaggal váltanék akkor eurodiszkóra (gondolom mindenki legnagyobb örömére). Hogy mennyire egyszerű ez a szám, arra szavak nincsenek, de persze ez is a stílus sajátja, ugye.

Mr. President - Coco Jambo

Bizony, ez a retro bulikban ma is talán túl sokat pörgő dal 1996-ban vált ismertté, és tulajdonképpen a nyár egyik központi szereplőjévé. "Put Me Up, Put Me Down" - nem is kell többet mondani, mindenki ismeri.

Robert Miles - Children

Ha ezt nem hallottam akkoriban egymilliószor, akkor egyszer sem. Még a Kecskeméti TV kívánságműsorában is gyakran kérték. Azt mondjuk soha nem értettem, hogy Robert Miles miért vág folyamat ilyen savanyú képet a klipben, pedig zsírosra kereste magát ezzel a - valljuk be - rettenettel.

Paradisio - Bailando

Európában ez volt akkor a nyár egyik slágere, melyből az eurodance számoknál nem szokatlanul egyszerre több verzió is hódított. A Paradisio változata talán a legismertebb, később pedig például a Loona nevű 'formációtól' is hallhattuk.

No Mercy - Where Do You Go

Három latin szappanoperákból szabadult srác (akikből kettő tulajdonképpen csak szépen nézett és tuti modellek voltak), egy gitár, meg jó sok hajzselé. Nagyjából ez volt a No Mercy, ami olyan két dalra elég is volt.

Blümchen - Boomerang

Ezt a Blümchen dolgot soha nem tudtam hova tenni. Értem én, hogy cuki kiscsaj, nagyon rövid szoknyákban meg nadrágokban, de akkor is. Mindenesetre ez az év nagyon bejött Jasmin Wagnernek, több dala is vezette a listákat, főleg Németországban.

Scooter - I'm Raving

Erről a dalról már mindig az fog eszembe jutni, amikor valami szombat hajnalban a Katica Presszóban időztünk és a Poti berakta 10-szer a zenegépbe ezt, majd lelépett. Mi meg ott maradtunk a Scooterrel. Túl sok Scooterrel.

DJ BoBo - Pray

A jó öreg svájci Renée Bauman sose volt egy szépfiú, mégis mindig elég jó nők vették körül, és rettentően büszke volt a nagystílű koreográfiákra klipjeiben. Pedig annyira azért nem voltak jók. Meg ez a név is, könyörgöm...BOBO!

Peter Andre - Mysterious Girl

Peter Andre szerintem tuti valami vetkőzős srác volt, aztán valaki kitalálta, hogy énekeljen már, és közben mutogassa a félmeztelen felsőtestét. Olyan kemény mellbimbókkal, hogy azt egy Playboy fotózáson is megirigyelték volna anno. Nade, abban biztos vagyok, hogy a lábnapot kihagyta, azért van még a vízben is farmerban.

Backstreet Boys - Quit Playing Games (With My Heart)

A Backstreet Boys ugyan csak a következő évben lett világszerte ismert, Európában már '96-ban tarolt az első albumuk. Ez a klip pedig valószínű, hogy sok lány tinilány nemi fejlődését felgyorsította...pedig kis pubi volt akkoriban még Nick Carter is.

Take That - How Deep Is Your Love

Míg a Backstreet Boys feljövőben volt, a Take That végleg elköszönt ezzel az utolsó toplistás kislemezzel (persze egészen 2006-ig, míg újra össze nem jöttek pár millió font kedvéért). A Bee Gees dalát dolgozták fel, ami erre a célra egyébként tökjó választás volt. Míg sokan a Take That feloszlása miatt sírtak, addig mások Robbie Williams első próbálkozásának örülhettek, ami szintén egy feldolgozás volt, a Freedom. És szintén nagyon működött.

Underworld - Born Slippy

Mivel 1996 a Trainspotting éve volt a mozikban, ez a siker az Underworld dalát is felejthetetlenné tette. Akkoriban nagyon nem szerettem, ehhez fel kellett nőni, vagyis inkább kicsit jobban meg kellett értenem a zenét. Igen, a Born Slippy-hez. Baromi jó dal. A film zenéje pedig egy az egyben zseniális.

Faithless - Insomnia

Minden idők egyik legnagyobb partihimnusza mindenképpen az Insomnia, abból is az eredeti verzió. Még '95 novemberében jött ki, aztán a klubokból átkerült a slágerlistákra '96-ban. Nagyon szerettem a klipjét, és emiatt a szám miatt képes voltam végigbulizni bármennyi Faithless koncertet, bármennyi fesztiválon.

Metallica - Until It Sleeps

Éles váltás a Faithless után, de a Metallicának is jól muzsikált ez az év, a Load tarolt, még akkor is, ha sokan úgy érezték, hogy a zenekar ezzel végleg mainstream lett. Így volt-e vagy sem, azt mindenki döntse el magának, de ez a szám nagyon rendben van.

The Smashing Pumkins - Tonight, Tonight

A The Smashing Pumpkinst csak sokkal később kedveltem meg, 1996-ban még nagyon nem volt az én zeném. Pedig a zenekar akkoriban már szép kultuszt épített maga köré. A Tonight, Tonight klipjét viszont már a zenétől függetlenül is kedveltem, szuperül idézi fel Mélies Utazás a Holdba című filmjét.

Iggy Pop - Lust For Life

Azt hiszem, tökéletes zárása a '96-os válogatásnak ez az örök érvényű dal, a teljesen kortalan Iggy Poptól. Még egy tökéletes szám a Trainspotting soundtrackről, mondtam én, hogy nagyon jól sikerült!

 

Ahogy a legelején írtam, nyilván ez egy teljesen szubjektív lista, szóval mindenki kedvencei nem feltétlenül szerepeltek benne. 1996-ban rengeteg jó dal számított meghatározónak, simán lehetne folytatni a sort a végtelenségig, és akkor a magyar slágerekkel még nem is foglalkoztam. De ide már el sem férne Zámbó Jimmy, a Tankcsapda vagy a Hip Hop Boyz akkor aktuális dala. Pedig! No de azt majd talán egyszer egy külön posztban. Mindenesetre most kommentben jöhetnek a kiegészítések, nagyon kíváncsi vagyok arra, nektek mi maradt meg ebből az évből!

Alább pedig ott az összes dal, pár plusz számmal, egyetlen három órás playlistben.

A bejegyzés trackback címe:

https://charivari.blog.hu/api/trackback/id/tr678302708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.Tibor 2016.01.24. 20:58:51

A dalok többségét én is Kecskeméti TV kívánságműsorából ismertem meg. :-) Örülök, hogy valaki még emlékszik azokra a legendás adásokra Kacsával, és az azóta országosan ismertté vált Lovász Lacival. Óriási műsorokat készítettek. Emlékszem, szénné cikizték Toni Braxton klipben szereplő ruháját is, mondván, hogy a nagymamájától örökölte, akit a világháborúban eltalált egy ágyúgolyó deréktájon. :-D
Lehet, hogy az év nem stimmel, de a korszak mindenképpen: The Bates: Billie Jean, Everything But The Girl: Missing, Coolio: Gangsta's Paradise, Oasis: Wonderwall, Deep Blue Something: Breakfast at Tiffany's.

Hirtelen ennyi, ha még eszembe jut valami, leírom.

Dersu Uzala · https://www.youtube.com/watch?v=ct_7VNF0_jQ 2016.01.24. 21:48:44

Régi szép emlékeim.... :) Köszi a listát és az emlékek felidézését.
Nekem Virtual Insanity (Jamiroquai) a kedvenc a fentiek közül.

szabo.kata 2016.01.24. 22:20:34

@G.Tibor: Kacsa! Te jó ég, és tényleg így hívták! :) Köszi a plusz találatokat. A Missing és a Gangsta's Paradise inkább '95, ahogy a Wonderwall is, de '96 elején még bűven ott voltak a listákon.

lya2222 2016.01.24. 22:35:19

Na jó... az egész lista egy rakás sz@rt nem ér (kivéve a Smashing Pumpkinst, de azt Mo.-n mai napig senki nem ismeri, sőt még Európában sem... :D ) Ez a lista is csak arra volt jó ( 1-2 kivételtől eltekintve persze), hogy szintén ráeszméljek arra, milyen jó is, hogy a '90-es évek - ami a zeneileg talán még a mindent alulmúló 2000-es éveknél is igénytelenebb volt - véget értek ...

Az egészben az a legszomorúbb, hogy már csak rosszabb lesz minden.... Minden remény véget ér egyszer :(

Rocko- 2016.01.25. 00:10:46

a soraid alapján elgondolkodtam, hogy hány éves vagy, aztán mindig rájövök, hogy tudom. :D

miért találod gyatrának a Childrent?
manapság klasszikunska számít. nem túl kidolgozott, elismerem, de gyatrának nem gondolnám.

"De ide már el sem férne Zámbó Jimmy, a Tankcsapda vagy a Hip Hop Boyz akkor aktuális dala. Pedig! No de azt majd talán egyszer egy külön posztban."
igen, jöhet a '96-os év a magyar zenében poszt!

és kösz a poszt, tetszett!

Rocko- 2016.01.25. 00:13:15

@G.Tibor: @nefrit: My wife told me to stop singing Wonderwall...
I said maybe.

zsurzsenka 2016.01.25. 02:22:15

Gina G = Liza a rókatündér.

Blogger Betti · http://bettiangyalai.blog.hu/ 2016.01.25. 03:31:49

@lya2222: és milyen jó, hogy itt vannak a 2010-es évek, amikor kurvára nem vagyunk kiszolgáltatva a zenei csatornák és a rádióadók szerkesztőinek fostratályrakás ízlésének, és mi magunk azt töltünk le, amit csak akarunk, és akár egész nap kurvajó zenéket hallgathatunk, és akár hetek, sőt hónapok telhetnek el úgy, hogy ne halljunk semmilyen szart :D

malkolmcole 2016.01.25. 09:04:05

@Blogger Betti: Már bocsánat, de én ebben az időben kazettamásolásból és CD írásból(!) éltem, tehát sokban segítettem, hogy azt hallgassa a nép, amit szeretne.

Tény, hogy olyan zenei válogatást kértek a megrendelők, ami elég tág fogalom volt zenei ízlést illetően. :-D
Mondjuk a legtöbben eurodance-t kértek és Prodigy-t ebben az évben.
Ha nagyon akarnám előkereshetném az akkori nyilvántartásaimat, mert mindent leírtam, hogy mit mikor milyen válogatásban kért. Lehet megdöbbentő lenne, viszont valós képet festene.

justizmord 2016.01.25. 13:15:30

Nahát, 20 éve volt, abban az évben érettségiztem, nagyon erős év volt :) A "hav bizar" szállóigénk volt. És mennyi gagyi zenét játszottak már akkor is, egyslágeres vackokat... Ami számomra 1996-ban mindent vitt, az a Pantera The Great Southern Trendkill albuma volt, mai napig a kedvenc!

gatamaran 2016.03.10. 18:18:32

ó, a "folyékony LSD folyik a hangfalakból" Babylon Zoo, mekkor királyság volt a Spaceman! No de: itt az eredeti verziója a számnak, minimálisabb elektronikával, ez sem rossz:
www.youtube.com/watch?v=SfHg3fH6LMg

RobertThorn_ 2016.03.13. 13:26:16

@justizmord: a Trendkillt anno cimbora hozta át a - szintén ugyanakkor megjelenő - Load-dal együtt, hogy első alkalommal belefüleljünk melyik mit is hozott össze. Bólogattunk először a Metallicára, hogy jó, jó, nem rossz, de azért nem ilyen lágyat vártunk. Na utána betettük a csörgőkígyós CD lemezt. Play gomb megnyom a távirányítón, jött az a legendás levegővétel a legelején majd az utána jövő hangrobbanástól szabályszerűen hátrahőköltünk, és kb. a 13 Steps-ig úgy is maradtunk a földön ülve. Csak utána mertünk egymásra nézni és megkérdezni fülig érő vigyorral, hogy übazmeg ez mi volt. Már akkor tudtuk, hogy ezt idén is simán ugyanezzel az örömmel és élvezettel fogjuk hallgatni :)