Noel Gallagher egyszer azt találta mondani, hogy "én nem írok szar dalokat" és azt hiszem, hogy ebben igazat is tudok adni neki. Egészen sokáig nem hatott meg a zenéje sem az Oasisszel, sem saját bandájával, pedig kellett volna. Aztán egyszer csak megszerettem, talán éppen Londonban. Azóta pedig az egyik legzseniálisabb szerzőnek tartom, aki tényleg elég sok tökéletes számot összerakott már életében Ezek közül próbáltam meg összegyűjteni 10-et, hogy legyen mivel készülni a Noel Gallagher's High Flying Birds koncertjére a Szigeten.

Oasis - Morning Glory

Noel ugyan egészen sok dalt maga énekelt fel az Oasisben, azért rengeteg szám Liam Gallagher előadásában lett sikeres. Mert egyszerűen az ő nyegleségének és előadásmódjának álltak jobban, ami a szerző is sokszor hangsúlyoz interjúkban. Az én egyik személyes legnagyobb kedvencem, a Morning Glory is éppen ilyen. Szuperdühös napindító nóta.

Oasis - Live Forever

A Definitely Maybe-ről szerintem a legjobb dal, ami mindig helyrerak, ha valami bajom van az élettel éppen. Noel is az egyik legjobb dalának tartja, nem véletlenül. Néha ki is akad amiatt, hogy mindenki és mindig csak a Wonderwall-t dicsőíti, pedig ez sokkal menőbb.

Oasis - Sad Song

A Definitely Maybe extra kiadásain található meg bónusz dalként ez a szám, pedig igazán ráférhetett volna az albumra is. Tökegyszerű Neil Young féle elgondolkozós dal, mindenféle felesleges körítés nélkül. Nagyon szerethető, még ha kicsit bús is.

Oasis - Cast No Shadow

Kicsit lassabb, elbújós dal a (What’s The Story) Morning Glory-ról, amit nem csak azért hallgattam meg sokszor, mert átcsúsztam rá a többi kedvencemről. Nagyon-nagyon kedves szám, ami furának tűnhet, ha Noel Gallagherről beszélünk, de szerintem mestere ennek a hangulatnak.

Oasis - The Importance of Being Idle

Már a klipje is zseniális, a dalban pedig az a nagyszerű, hogy akár egy musicalben is elférne, annyira történetmesélős. Szerintem igazi klasszikus, ékes példa arra, hogyan kell dalt írni. És itt abba is hagyom az áradozást.

Oasis - Don't Look Back In Anger

Ez az a dal, amit akkor hallgatsz, miután felmondtál és kilépsz az ajtón. Legalábbis nálam ez megy olyankor, meg a The Verve-től a Bittersweet Symphony.

Oasis - Little by Little

Eléggé a határon mozog nálam giccs tekintetében, de valahogy mindig megbeszélem magammal, hogy még teljesen vállalható és olyankor nagyon kedvelem.

Noel Gallagher's High Flying Birds - In The Heat Of The Moment

Ez pedig már Noel saját zenekara, amiről vannak, akik azt mondják, hogy béna öregszagú rockandroll, ám ezzel én egyáltalán nem értek egyet. Pont azért kaptam fel rá a fejem, amikor először meghallottam ezt a számot, mert friss volt és tökös.

Noel Gallagher's High Flying Birds - Ballad Of The Mighty I

És ugyanígy van ez a frissesség a Ballad Of The Mighty I című dallal is. Nekem hiányzott már az ilyen rockzene, éppen ezért várom nagyon, hogy élőben is láthassam.

Noel Gallagher's High Flying Birds - If I Had a Gun

Húzós dal, amiben észrevétlenül merülsz el teljesen. Nekem egy újabb bizonyíték arra, hogy Noel Gallagherben van még ötlet bőven, ezért csak nagyon remélem, hogy egy feldúlt ötletből kiindulva nem hagyja abba a zenélést sosem.

És végül egy kis bónusz, mert ezzel aztán könnyű megszeretni Noelt: a Sitting Here In Silence koncert! És, hogy a Wonderwall miért nincs itt a felsorolásban, hát azért, mert az külön történet, és korábban kapott már egy saját bejegyzést.

 Ha tetszett a bejegyzés, akkor pedig kövesd a blogot a Facebookon, így nem maradsz le semmiről!