10 dal Bruce Springsteentől, amit nem szabad kihagyni

2016. szeptember 09. - szabo.kata

Bruce Springsteen szeptember 27-én jelenteti meg életrajzi könyvét Born to Run címmel, amit az elmúlt hét év során folyamatosan írt - és amiben először beszél depressziójáról is. Az Egyesült Államok egyik legamerikaibb és egyik legismertebb énekes-dalszerzője bandájával és szólóban is hosszú ideje nagy kedvenc már, így ideje volt a visszatekintésnek. Amihez egyébként valahol kapcsolódik az éppen befejeződő The River turné is. A Főnök hamarosan betölti a 66-ot, ami nem csak rajta nem látszódik de zenéjén sem érződött soha. Számomra az egyik legfontosabb zenésznek számít, így most összegyűjtöttem tőle a könyv megjelenése kapcsán 10 olyan dalt, amit tényleg mindenkinek hallania kell.

bruce-vanity.jpg

The River (The River album, 1980)

Springsteen 1980-as albumának címadó dala, amit sógorának és feleségének a sorsa ihletett. Sötét hangulatú dal, ami a gazdasági válságot idézi, mégis gyönyörű, nekem pedig az egyik legnagyobb kedvencem. Az album egyébként is nagyszerű, több olyan szerzemény található rajta, melyekből később külön lemezek nőttek ki. A The River például a következő Nebraska-t ihlette. Különlegesség, hogy a tavaly 35 éves lemezhez Springsteen exkluzív kiadványokat hozott ki és egy tematikus turnéval is megünnepelte.

Thunder Road (Born to Run album, 1975)

A Főnök áttörést jelentő albumának egyik legmeghatározóbb dala a Tunder Road, ami sokak szerint egyben Springsteen csúcsteljesítménye is. Való igaz, hogy ebben már '75-ben benne volt minden, amit ő jelent és ami nem is veszett ki belőle soha. Szóval signature song, semmi kétség. A szövegben egy fiatal párról van szó, akik végre rendesen akarják csinálni az életet.

Born to Run (Born to Run album, 1975)

Mivel előbb szóba került a Born to Run, akkor jöjjön a sorban a címadó dal, ami azért rendesen ott van még Springsteen legismertebb és legtöbbet játszott dalai között. Nem mellesleg pedig ez adta a most megjelenő memoár címét is. A Born to Run tulajdonképpen Springsteen végső próbálkozása volt arra, hogy sikeres legyen. Hiszen első két albumát ugyan imádták a kritikusok, ám klubzenész maradt. Idáig.

Atlantic City (Nebraska album, 1982)

Már a Nebraska lemez klaszikusa az Atlantic City, ami ismét emberi sorsokról mesél. Springsteen egyik kedvenc témája ez, aminek lehet is örülni, mert ahogy haladunk előre az időben, úgy jeleníti meg az amerikai mindennapokat, problémákat és élethelyzeteket dalaiban - mint egy zenés történelemkönyv. A dalban szereplő pár Atlantic Cityben próbál szerencsét, ám a srác maffia ügyletekbe keveredik, sorsa pedig innentől előre meg van pecsételve.

I'm on Fire (Born in the U.S.A., 1984)

Ennek a dalnak szerintem az a zsenialitása, hogy gyakorlatilag tökéletesen jeleníti meg azt, amikor vágysz valamire, mégsem szabad megtenned. Így csak buzog benned a minden, de soha nem tudod kiadni. A klip és a szöveg is egy férfi ilyen vágyát mutatja meg, de talán ennél is erősebb a zene, amiben szintén végig nincsen tetőpont, csak nagyon vár rá az ember. Érdekes, hogy egy ilyen finish nélküli szám listavezető tudott lenni, a klipjét pedig a VMA-n is díjazták, amikor ez még számított valamit.

Born in the U.S.A. (Born in the U.S.A. album, 1984)

Persze a Born In the U.S.A. albumnak a címadó dala volt az igazi sláger. Mit sláger...korszakos himnusz, és egy szám, amivel mindenki összekapcsolja Springsteen alakját, az amerikai zászlót, meg a szűk Levis farmert. Itt már rég nem csak arról a srácról volt szó, aki marha jól énekelte a Born To Run-t. Nem, ez itt már a Főnök, akit egész Amerika imád, csináljon bármit. Szerintem itt vált ikonná, amihez azért rengeteget hozzátett az MTV hőskora is.

Dancing in the Dark (Born in the U.S.A. album, 1984)

Springsteen a rocksztár - itt jelenik meg róla az a kép, amiről az előbbi dalnál beszéltem. Ez a dal meg nyilván olyan slágeres, hogy még most is nagyon sokat játsszák. Itt adott egyébként szintit a Főnök először a hangzáshoz, hiszen ez a '80-as években nagyjából kötelező is volt. Courtenex Coxnak is bejött, nagyon mosolyog érte a videóban, amit Brian De Palma rendezett.

Streets of Philadeplhia (Philadelphia Soundtrack, 1994)

Faterom mindig azt mondta erre a dalra, hogy "Bruce Springsteen mormog kettőt és kap érte egy Oscart, olyan az". És valóban, ez a világ egyik legegyszerűbb dala, de olyan hatásos volt, és annyira elkapta a Philadelphia című film hangulatát. Egyébként nagyon egyszerűen le lehet másolni azt, ahogy Springsteen a klipben sétál az utcákon és ugyanezt tenni, végtelenre rakva a számot. De éjszakai tömegközlekedéshez is tökéletes, minden pillanatot filmessé tesz. Pici adalék, hogy nagyjából az összes hangszert a Főnök játszotta fel a dalhoz, egyik zenésztársa, Tommy Sims segítségével.

Human Touch (Human Touch album, 1992)

A Human Touch azt az oldalát mutatja meg a rockzenének, amit Springsteen is nagyon szeret benne: miszerint a legsötétebb pillanatokban is képes örömet hozni az ember életébe. Most, hogy könyve kapcsán már tudni lehet, hogy a zenész rendesen küzdött és néha még küzd is a depresszióval egészen más fénybe helyezi ezt a dalt is. Mindenesetre igazi örömhimnusz, bármikor jólesik hallgatni.

Radio Nowhere (Magic album, 2007)

A későbbi Springsteen albumokról azért ezt a számot szerettem volna még a lista végére biggyeszteni, mert nagyon jól képviseli őket. A Főnök ugyanis mostanában ilyeneket játszik, vagy lassabb, mélyebb számokat, melyeknél még mindig nagyon kell figyelni a szövegeket is. Szóval nem fáradt el egyáltalán, sőt, egy darabig még biztosan nem is fog. Ha meg úgy érezné, ő abba is hagyná. De nem fogja, ettől nem kell félni.

Nagyon-nagyon sok számot fel lehetett volna még sorolni, de attól nem kell félni, hogy a blogon nem foglalkozok többet Springsteennel, mert nagyon is fogok. Szóval előjönnek még azok a dalok is itt egyszer, melyek most kimaradtak. Igen, ez a lista mainstream, de most ez is volt a lényeg, mert ezekkel kell kezdeni és megismerni, aztán jöhetnek a teljes albumok és az a rengeteg dal, amit Springsteen idáig felénekelt. Tényleg rengeteg van, szóval aki belevágna, szánjon rá kellő időt. Legközelebb a könyv kerül terítékre, ha átrágtam magam rajta a megjelenése után, addig pedig itt egy szuper interjú az öreggel a Vanity Fair címlapsztorijában, érdemes!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor pedig kövesd a blogot a Facebookon, így nem maradsz le semmiről!

A bejegyzés trackback címe:

https://charivari.blog.hu/api/trackback/id/tr7211690387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandigyerek 2016.09.10. 23:39:48

meghallgatás nélkül: egyik szarabb mint a másik. Ez a pojáca csak Amerikában lehet sztár...

lannes 2016.09.10. 23:42:14

Hát, itt azért csak Springsteen felszíne került megjelenítésre (bár a Radio Nowhere-ért köszönet). A Főnök attól a legnagyobb (szerintem), hogy a slágerré nem vált dalai is tökéletesek. Így aztán én javasolnék még jó néhányat meghallgatásra. Pl.: Factory, Streets of fire, Johnny 99, Ghost of Tom Joad (mindkét verzióban), Nothing Man, Words apart, American skin, Pay me my money down, My lucky day, Wrecking Ball, Trapped, Frankie fell in love, stb...

Crom77 2016.09.10. 23:58:57

Azért egy ilyen felsorolásból a Glory Days-t, vagy a Better Days-t kihagyni...Főleg az utóbbit.

Korinna Horvath 2016.09.11. 00:53:56

2 eve voltam utoljara koncertjen, Nem mondanam, hogy rajogom erte, de szeretem a zenejet!
Szerintem egy remek kis cikk volt! Koszonom!

röf 2016.09.11. 07:16:16

Szerintem az összeset ki lehet hagyni.

rgranc 2016.09.11. 08:29:59

bandigyerek: "meghallgatás nélkül": menj csak vissza Fekete Pákót hallgatni, az való az IQ-dhoz

iparterves 2016.09.11. 08:39:22

Racing on the streets - enélkül nincs lista.

röf-nek üzenem: hagyd ki mind, nem kell bajlódnod Springsteen-nel.

masada 2016.09.11. 22:41:51

Az idén 60 ezer emberrel együtt végre láttam Rómában...fantasztikus örök élmény....a kedvencem Missing...Bruce, Jack Nickolson, Zsigmond Vilmos és Sean Penn

bandigyerek 2016.09.12. 07:54:54

@rgranc: Felesleges lett volna meghallgatnom ezt a listát, mert a dalok jó részét hallottam már, erre alpoztam a véleményemet. Te meg az a fajta 24 karátos tahó paraszt vagy, aki úgy gondolja, hogy akinek nem tetszik az, ami neki igen, az csak ostoba ember lehet. Ezt véleményemet meg a beszólásodra alapoztam, pöcsömöccse.

rgranc 2016.09.12. 08:51:07

@bandigyerek: "egyik szarabb mint a másik. Ez a pojáca csak Amerikában lehet sztár..." vs
"a dalok jó részét hallottam már, erre alpoztam a véleményemet"
Aha, biztosan csak szar zenét hallgatsz, hahahaha! IQ-teszt szerencsére negatív lett?

AleB 2016.09.12. 15:46:26

Valljuk be: ez tényleg csak a felszínét karcolgatja (na jó, egy hangyányit talán lenyúl a felszín alá is) a Főnök páratlan és tiszteletet érdemlő életművének... Ez a lista, úgy érzem azoknak készült, akik a slágerlistákról, a mainstream számokat játszó kerrádiókból ezeket már amúgy is ismerik(-ték). Pedig micsoda zenéi vannak, melyek elkerülték a slágerstátuszt, holott színvonaluk, emocionális töltöttségük, páratlan hangzásuk talán még felül is múlja némelyik e listán szereplő művéét. Bár érzem az írásból sugárzó tiszteletet és szeretetet Bruce munkássága iránt, ezen lista mind számosságában mind minőségében már-már az illetlenség határát súrolja… Olyan ember nincs ma szerintem, aki ne hallott volna róla, s aki hallott róla, az pont ezeket a számokat ismeri. Ettől a listától nem fogja se jobban megismerni, se jobban megérteni. Persze lehet, hogy nem is ez volt a cél…

Springsteen lelkének apró rezdülései, színes személyisége , egyénisége sokkal inkább tetten érhető a „B” oldalakban és főleg a koncertfelvételekben… No és persze a koncerteken. Minden koncertje maga a kiteljesedés. Idén július 3.-án volt szerencsém a San Siro-ban látni Őt, majd hallani, ahogy a 2 órás „koncert” és a másfél órás „ráadás” után egy olyan Thunder Road-ot adott elő egy szál gitárral a kezében, melybe, talán nem túlzás, beleborzongott aki hallotta.

Mindettől függetlenül örülök, hogy kapott egy posztot az öreg.

Szép napot, a trollokkal meg ne törődjetek!

szabo.kata 2016.09.12. 16:16:40

@AleB: kimásolom ide a poszt vonatkozó részét jól :D, mert látom idáig nem jutottál el:
"ez a lista mainstream, de most ez is volt a lényeg, mert ezekkel kell kezdeni és megismerni, aztán jöhetnek a teljes albumok és az a rengeteg dal, amit Springsteen idáig felénekelt. "
én nem gondolom úgy egyébként,. hogy ezeket a dalokat mindenki ismeri. főleg nem mondjuk a lista első felét. a born in the u.s.a.-t igen, vagy a dancing in the dark-ot. de ezeket sem tudják sokan ma feltétlen archoz kötni.
egy olyan listát akartam összerakni, amivel lehet ismerkedni és kíváncsivá tesz. ez pedig szerintem alkalmas is erre.

bandigyerek 2016.09.14. 20:16:05

@rgranc: Óhatatlanul is hallgat az ember szar zenét, pl. rádió, szórakozóhely, házibuli, stb. Még az intelligencia fogalmával sem vagy tisztában te szerencsétlen, mit vagdalkozol vele?

firkász FOX 2019.07.07. 21:20:30

Az én személyes kedvencem tőle a Loose Ends
De megértem, hogy most kimaradt a felsorolásból. De azért linkelem :)
www.youtube.com/watch?v=2HQRx1yxmhs

firkász FOX 2019.07.07. 21:22:58

@bandigyerek: Nem Amerikában élek és nekem ő a legnagyobb!!