Köszi Stranger Things! Újra menő a NeverEnding Story

2019. július 12. - szabo.kata

A Stranger Things már eddig is sokat tett azért, hogy a 80-as évek divatja, zenéi, és gyakorlatilag bármilyen popkult eleme vissza-vissza térjen, de számomra most feltették az i-re a pontot. A 3. évad záró epizódjában ugyanis (vigyázat, spoiler!) olyan szerepet adtak egy sokszor kinevetett 80s klasszikusnak, amitől újra olyan fényben csillog, mintha csak 1985 nyarán lennénk. Igen, a The NeverEnding Story-ról van szó, amit most már Millie Bobby Brownnak köszönhetően a fél világ énekel.

stranger-things-neverending-story-.jpg

Tovább

Meddig lehet a zenéért rajongani? Egyáltalán: ki kell nőni belőle?

Az utóbbi időben többször gondolkoztam a rajongáson. Főleg a zenein, hiszen ott olyan sok formában jelen van. Érdekes, összetett. És olyan jó, hogy akármennyi idős is az ember, tud rajongani. Persze vicces, hogy a tinilányt is kiröhögik, ha teljesen odáig van a Backstreet Boysért a posztereivel, átsírt éjszakáival és dalszövegfordításaival. 'Majd biztosan kinövi.' Aztán kiröhögik a felnőtt nőt is, aki még mindig odáig van a Nick Carterért, vagy Kevinért. 'Hiszen túl öreg már ehhez.' Egyiket sem kéne. Mert a rajongás - bizonyos szinten persze - jó dolog. Kortalan. Én nagyon örülök, hogy képes vagyok rá.

audience-band-concert-1105666.jpg

Tovább

A forróságra való tekintettel: rocksztárok rövidnacóban

Ma már annyira nem jellemző, de a 70-es és 80-as évek rocksztárjai előszeretettel viseltek csajokat megszégyenítően rövid shortokat. Forrónacikat, ha úgy tetszik. A Led Zepp tagjai, Axl Rose, de még Lemmy sem vetette meg ezt a ruhadarabot színpadon innen és túl - jöjjön is egy remek válogatás ilyen megjelenésekből!

1-the-beatles.png

Tovább

Miattuk megint érdemes szeretni az olasz popzenét

Az olasz popzenét hajlamosak vagyunk elkönyvelni unalmas powerballadák és szenvelgő drámák sorának, amiben számunkra érthetetlen előadók viszik a prímet pár olyan üdítő kivétel mellett, mint Jovanotti. Persze az itthoni füleknek sokszor még az utóbbi is bőven sok, de mégis sokkal hallgathatóbb, mint Laura Pausini vagy Eros Ramazotti (akik hihetetlen, de még mindig tényezők az országban). Mostanában azonban egy számomra nagyon izgalmas trend indult el az itáliai zenében: olyan fiatalok kezdték uralni a füleket, akik már nem a rádióból, vagy a tévéből jönnek, hanem a YouTube-ról...és nagyon jók!

mahmood-italy-eurovision-2019-soldi.jpg

Tovább

Mint a filmeken - Kubrick New Yorkja

Stanley Kubrick nagy hatású rendező, akit olyan filmek miatt ismerhetünk, mint a Mechanikus narancs, a Ragyogás, vagy a 2001: Űrodüsszeia. Pedig filmezéssel csak az 50-es években kezdett foglalkozni, hiszen előtte mindennapjait a fotózásnak szentelte. Fényképezőgépével 5 éven keresztül járta New Yorkot, és örökítette meg mindennapjait a Look magazin számára. Ezekből a képekből gyűjtöttem most össze kedvenceimet!

1024px-kubrickforlook.jpg

Tovább

13 film, ami miatt 1994 elképesztő év volt a mozikban

Az utóbbi napokban arról beszélt mindenki, hogy a Ponyvaregény, vagy éppen a Holló is már 25 éve jött ki. Ezért megnéztem, hogy ugyan mik taroltak még a mozikban 1994-ben. Az állam meg esett is lefele, mert rá kellett jönnöm, hogy ez bizony az egyik legerősebb év lehetett a filmtörténetben. Persze talán túlzok, hiszen biztosan azért is érzek így, mert ezekkel a filmekkel nőttem fel. Mert ezeket már értettem, és ha elég nagy voltam hozzá, már akkor láthattam őket a moziban, vagy videón (videón!), amikor megjelentek. Később pedig ezekben tobzódtam a tévé előtt tiniként. Így a mostani bejegyzés súlyos nosztalgiahullám egy éppen hiperventilláló 30-as billentyűzetéből.

pulp-fiction-cast-cannes-1994.jpg

Tovább

Az Instagram előtt: Warhol polaroidjai

Manapság az Instagramon meséljük el képekben, mi történt velünk, kikkel találkoztunk, merre jártunk. Hasonlóan sztorizott fotókkal Andy Warhol is, mielőtt még ez az egész közösségi média menő lett volna: polaroidokon örökítette meg korát. Úttörő volt? Persze, ebben is. A képek pedig ma is mesélnek - például arról, hogy nem is nagyon különbözik 2019 a 70-es évektől.

collage.jpg

Tovább

Széttépve - Amikor a kedvenc zenéim szólnak a színházban

Ritkán írok itt színházól, de amikor igen, akkor az nyilván azért van, mert tökjó zenék voltak egy darabban. Teljesen véletlen ültem be a Széttépve című előadásra a Belvárosiban, aztán volt benne Pink Floyd, Quimby, meg Akkezdet. És nem csak ezért érdemes megnézni!

68-20181216-szettepve_plakat_a3_print2.jpg

Tovább

Buena Vista Social Club: 20 éves a legkedvesebb zenés dokumentumfilm

A Buena Vista Social Club ma már fogalom, nem is csak lemezek, zenészek, és dalok összessége, hanem bátran kimondva: a klasszikus kubai zene dicsősége. Az amerikai gitáros és producer, Ry Cooder hívta életre az azonos című lemezzel, és ezért óriási hála neki! Kedvenc projektjéről és az elragadó idős kubai zenészekről pedig éppen 20 éve jött ki az egyik legkedvesebb zenei dokumentumfilm Wim Wenders rendezésében - amit ma is öröm nézni!

compay-segundo.jpg

Tovább

12 nagyszerű magyar dal 1999-ből

A 90-es évek vége nem csak a nemzetközi színtéren, hanem itthon is elég nagyot szólt. Nem is gondolnánk, hogy olyan fontos lemezek, mint az Ékszerelmére és olyan óriási dalok, mint a Monte Carlo is már 20 évesek idén. Összegyűjtöttem 12 olyan számot, amit tényleg nagyszerűnek tartok ebből az évből a danubiusrádió sújtotta Magyarországon.

quimby_2.jpg

Tovább