50 éve, hogy David Bowie első albuma megjelent, ami remek alkalom volt arra, hogy eddig soha nem látott mutassanak be végre a lemez borítójának fotózásáról. Izgalmas fotók ezek, mert Bowie ezelőtt nemsokkal vette csak fel művésznevét, és alakította ki első előadói személyiségét.

A Candy Cigarette című fénykép olyan darab, amit megjegyzel és miután egyszer találkoztál vele, újra és újra eszedbe jut, mert foglalkoztatni kezd, amit láttál rajta és benne. Az amerikai Sally Mann 1989-ben kattintotta el a fotót, amin lánya, Jessie tart a kezében egy cigicukorkát, miközben az Immediate Family sorozaton dolgozott. A fotó olyan erős és ambivalens érzéseket vált ki azóta is az emberekből, hogy nem véletlenül tartják a 20. század egyik leghatásosabb és legmeghatározóbb darabjának. 

Sally Mann - Candy Cigarette, 1989

Joe Strummer az egyik legizgalmasabb zenei figura, aki nem csak, hogy világhírűvé tette a The Clash-t, de többször újra kitalálta önmagát, míg végre meg nem elégedett teljesen azzal, amit csinált. Kreatív és karizmatikus jelenségéhez hozzátartoztak az őt körülvevő legendák, melyek között a párizsi maratonról is fennmaradt egy furcsa történet.

Ugyanazzal a kislányos zsizsgéssel vártam a 25. Sziget fesztivált, mint bármelyik korábbit, a különbség csak az volt, hogy a programot nem igazán nézegettem. A hangulata kellett, a Sziget kellett. És az a nagy szerencséje, hogy hangulata még mindig van, ha már jó és igazán vonzó zenéje idén nagyon kevés. Amit ugyan kompenzált még a rengeteg körítés és buli, és lehetett ünnepelni a negyedszázadot - de ennél jövőre több kell. Máshogy kell. Mondom is, hogy szerintem miért.

Jómagam sajnos a Sziget fesztivál hőskorában még olyan kicsi voltam, hogy maximum valami gyerekmegőrzőbe mehettem volna a ki a Hajógyárira, nem azért, hogy mondjuk lássam Bowie-t, esetleg a klasszik Faith No More-t. Nekem a Sziget a gimiben kezdődött a 2000-es évek legelején, és azóta tart évről évre. Így, hogy épp negyedszázados a fesztivál, visszapörgettem, mikre is emlékszem az én kezdeteimből - és tuti lesz olyan, amire a kis sziget-generációm velem együtt emlékszik!

Szász Zsófi munkáit régóta figyelem, nagyon bírom egyedi vonalait és felismerhető figuráit. A magát teljesen önképző grafikus arra vállalkozott, hogy megrajzolja saját stílusában a Trónok harca jól ismert karaktereit, de arra talán még ő sem számított, hogy nemsokára ezekkel a képekkel pózolnak majd a sorozat sztárjai.

A 25. Sziget fesztivál felhozatala kapott már idén elég hideget és meleget - ráadásul az utolsópillanatos lemondások sem tettek túl jót neki. Másfelől nézve viszont a Szigeten - legyen akármilyen is a fellépők névsora- soha nem lehet unatkozni. Az idei programok között is van bőven miből válogatni, így összerakhatja magának mindenki azt a listát egy napra, de egy hétre is, amitől nagyon jól fogja érezni magát. Összegyűjtöttem, mik azok a dolgok, amiket idén tuti nem hagynék ki - és nem csak a koncertekről beszélek!

Angelina Jolie kapcsán legutóbb tavaly ősszel volt hangos a sajtó, amikor a színésznő és addigi párja, Brad Pitt, bejelentette válását. Jolie azóta nem sokat jelent meg nyilvánosan és nem is igazán beszélt arról, hogyan érzi mosta magát, egyáltalán hogyan éli meg az új élethelyzetet és miket tervez a jövőben. a Vanity Fair végre szóra bírta, amihez nagyszerű fotókat is készítettek, ezeket mutatom most meg nektek.

Amikor a U2 januárban bejelentette, hogy turnézni viszi idén harminc éves albumát, a The Joshua Tree-t, elfogott az a rajongói bizsergés, ami már nagyon régen nem, ha a zenekarról volt szó. Nem véletlenül: mert nem csak ez az egyik kedvenc lemezem tőlük, hanem ez az is, amit a legfontosabbnak tartok. Így nem volt kérdés, hogy az egyik koncerten ott kell lennem és Berlinnél erre nem is találhattam volna jobb helyet. Fontos város ez a U2-nak, a közönség éppen ezért páratlan - tökéletes kombináció, ami egyszerűen nem mehet félre. Mondjuk arra még én sem számítottam, hogy végül tényleg az Olympiastadionban lesz életem koncertje.

A Foo Fighters koncert olyan dolog, amit receptre kellene felírni az embereknek jókedv érdekében - ezt már két éve mondom mindenkinek, amióta először láttam őket élőben. Nem volt tehát kérdés, hogy a budapesti etap kihagyhatatlan, és azt kell mondanom, megint minden fityinget megért a zenekar. Jóval hatásosabb, mint bármilyen serkentő, drog vagy Xanax - az örömzenénél ugyanis nincsen jobb legális kábítószer!