Abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy Sophia Loren minden idők egyik legnagyszerűbb hollywoodi csillaga. Szerintem kevés gyönyörűbb színésznő létezik nála, aki ráadásul személyiségével és tehetségével is hódított és hódít most is. Nemrég a Dolce & Gabbana nápolyi bemutatóján tűnt fel egy trónszékről tekintve le az őt imádókra, miközben olyan ruhák vonultak fel a kifutón, melyeket ő és az életei ihletett. Igazi ikon, akinek most kicsit mesélek az életéről, amihez képeket is gyűjtöttem bőséggel, hogy legyen min ámuldozni.

Zsiráfból szépségkirálynő

Sophia Loren, a sztár és az őt körülvevő glamúr éles kontrasztban áll azzal, ahonnan indult. Rómában született 1934-ben, és miután apja nem vállalta, anyja inkább a Nápoly melletti Pozzuoliba költözött a nagyanyjához. Együtt próbálták felnevelni a kis Sophia Villani Scicolonét és testvérét, Mariát. A háború alatt Nápolyban húzták meg magukat rokonoknál, majd visszatértek a kisvárosba, ahol Sophia nagyanyja a nappaliban nyitott kocsmát. Cseresznyelikőrt kotyvasztott, anyja zongorázott a vendégeknek, Maria énekelt, Sophia pedig felszolgált. A közelben állomásozó amerikaiakból éltek.

Sophia (jobbról a második) az 1950-es Miss Italia indulói között. A versenyt ugyan nem nyerte meg, de nyert egy sokkal fontosabb kapcsolatot, Carlo Pontit

A fiatal Lorent nem látták még istennőnek iskolatársai, magassága miatt inkább zsiráfnak, fogpiszkálónak csúfolták. Erre később Sophia azt mondta, hogy "senki nem gondolta akkoriban, hogy különösen szép lennék, de azt felismerték, hogy nagyon büszke vagyok...és egy idő után ez volt az, amit szépnek láttak bennem". Anyja azonban sokkal hamarabb felismerte a lány külsejében rejlő lehetőségeket, mint környezete, vagy ő maga. Romilda Villani, a zongoratanár tulajdonképpen egy meg nem értett színésznő volt, aki fiatalkorában megnyerte az MGM stúdió olasz Greta Grabo hasonmásversenyét. Ám szülei 17 évesen nem engedték el Hollywoodba, így elvesztegetett karrierjét lánya segítségével akarta bepótolni. Mégpedig úgy, hogy szépségversenyekre nevezte be szerte Olaszországban. 

Bemutatkozik Sophia Loren

Minél több versenyen ért el sikereket Sophia, annál többen megismerték az arcát, és mellékszerepekhez is jutott kisebb filmekben. Életrajzi könyvében azt mesélte erről az időszakról, hogy tulajdonképpen ő lett a kenyérkereső a családban, az apa, aki minden nap elment dolgozni és modell vagy színészi munkákból eltartotta a családot. Rengeteget dolgozott.

Egy 1950-es megmérettetésen, 16 évesen nem mással találkozott, mint későbbi férjével, Carlo Pontival. A menő producer látta benne a nagy színésznőt és beíratta drámaórákra, válogatásokat intézett el neki, melyek hatására Sophia egyre több megjelenéshez jutott olasz és amerikai filmekben egyaránt, és egyes források szerint mai művésznevét is ő adta. Közben pedig szeretők is lettek annak ellenére, hogy a lány mindössze 19 éves volt, Ponti pedig 22 évvel idősebb és házas. Utóbbi volt igazán nagy probléma az akkori Olaszországban, mert nem lehetett elválni. Így mikor komolyra fordultak a dolgok, a szerelmesek Mexikóba mentek érvényteleníteni Ponti frigyét, majd egybekelni, amit az olasz állam továbbra sem ismert el hivatalosan. Így megelőzve a bigámia vádját, Sophia inkább kilépett Pontival való első házasságából.

Sophia és Carlo a '60-as években

A nagy menyegző-mizéria közepette a színésznő csillaga szépen ívelt felfelé, címszerepeket játszott, Vittorio De Sica rendezte és Mastroianni mellett volt sztár. De Sicától rengeteget tanult, egyszemélyes színészi akadémiának is nevezte viccesen a rendezőt, aki felszabadította, mint színésznőt és előhozta tehetségét. Ám Hollywoodba akkor tudott csak betörni, ha rendesen megtanult angolul, amire Ponti folyamatosan ösztönözte is. A nagy áttörés akkor jött el, amikor 1958-ban 5 filmre kötött vele szerződést a Paramount. Innentől ott találta magát, amiről kiskorában csak ábrándozott: az amerikai mozikban, ahol pillanatok alatt a közönség kedvence lett és dögös szexszimbólum.

Sophia 1957-ben

Dolce vita Hollywoodban

Hollywood először mégsem tudott vele mit kezdeni, a filmgyárak szemében olyan volt, mint a többi olasz, "mint bármelyik pincér vagy gengszter, és csak az akcentust látták bennem", ahogyan azt később több interjúban is említette. Hiába lettek a partnerei a legnagyobb színészek, mint Anthony Perkins vagy Cary Grant, még nem volt minden az igazi. Cary Grant egyébként annyira beleszeretett egy forgatás alkalmával Sophiába, hogy még a kezét is megkérte. Sophia azonban kikosarazta, hiszen az ő szíve egyedül Carlo Pontié volt, akivel végül 1966-ben össze tudtak rendesen házasodni.

Addigra viszont sok minden változott, hiszen Sophia már Oscar-díjas színésznő volt, mert '61-ben az Egy asszony meg a lánya című Di Sica moziért megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat. Ezzel ő volt az első olyan színésznő, aki külföldi filmmel érte el ezt. Alakítása lehengerlő volt, a háború viszontagságaiban küzdő olasz anya szerepéhez tulajdonképpen gyerekkorából merített ihletet (pedig először a lány karakterét akarták neki adni.). 22 nemzetközi díjat zsebelt be ezzel az alakítással és ugyan eddig sem volt kétséges a tehetsége, ám innentől a kritikusok is elismerték és az A listás sztárok közé lépett. A '60-as években egyaránt játszott európai és amerikai filmekben is, népszerű színészek társaságában, mint Clark Gable, Paul Newman, Charlton Heston, Gregory Peck, Marlon Brando vagy Peter Sellers (aki szintén beleszeretett reménytelenül). Ez az évtized tagadhatatlanul az övé volt.

Sophia a The Millionairess című filmben

Mamma Sophia

Sophiának a filmek világa mellett már csak egy nagy álma maradt: a gyerek. Erre azonban sokat kellett várnia, hiszen több vetélés után, 1968-ben tudta csak a világra hozni első gyermekét, a kis Carlót. Annyira félt egy újabb vetéléstől, hogy az egész terhességét egy svájci hotelban töltötte, közel az orvosához. 1973-ban aztán második fia, Eduardo is megszületett, az anyaságot pedig azóta is élete legnagyszerűbb szerepének hívja. Sokkal kevesebbet is lehetett már látni a mozikban, de azért úgy válogatta a szerepeit a későbbiekben is, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Játszott a '70-es években Richard Burtonnel Az utazásban, vagy Mastroianni mellett az Egy különleges napban, sok más sikerfilm mellett. Majd sorra feltűnt, főleg olasz filmekben a '80-as és '90-es években. Egyik kiugró sikere volt a Még zöldebb a szomszéd nője 1995-ben, amivel tulajdonképpen egy kasszasikerrel tért vissza az amerikai mozikba.

Sophia máig aktív, soha nem vonult vissza, így nem meglepő, manapság is kisebb szerepekben látni, de az sem egyedi eset, ha egy róla szóló életrajzi sorozatba a saját anyját alakítja. A színészet az élete, amiben karrierjét lényegében Carlo Pontinak köszönhette, akivel a férfi 2007-es haláláig éltek házasságban. Carlo imádta a színésznőt, az tette boldoggá, ha Sophiát boldognak látta. Sophia pedig halála után azt nyilatkozta, hogy soha többé nem házasodik meg, mert lehetetlen lenne számára mást szeretni. Furcsa és az elején sokak által kritizált kapcsolatuk kerek 40 évnyi házasságot hozott, szóval rendesen rácáfoltak a kétkedőkre.

Sophia és a két Carlo

A színésznő jelenleg Svájcban él, de van egy villája Rómában és Nápolyban is. A színészet mellett ügyesen fektette be vagyonát különböző vállalkozásokba, így indított például parfüm-, ékszer- vagy szemüvegmárkát is. Ugyan már nem a partik királynője, azért pózolt 2007-ben a legendás Pirelli naptárban 72 évesen, vagy most tényleg ott trónolt a Dolce & Gabbana kifutójának élén túl a nyolcvanon. És még mindig gyönyörű...azt hiszem, van mit tanulni tőle, főleg önbizalom és önbecsülés terén. Szerinte ugyanis:

"Nem fontos mit mondanak mások, biztosnak kell lenned abban, hogy a magad módján gyönyörű vagy. Meg kell tanulnunk elhinni, hogy olyan különleges szépség birtokában vagyunk, ami semmi máshoz nem hasonlítható, és olyan értékes, hogy meg kell tanulnunk vigyázni rá."

És ahogyan az elején mondtam jönnek még képek Sophiáról, mert egyszerűen jó ránézni, hogyan változott és mennyire szép volt az évek során, és szép most is. Több képet is Alfred Eisenstaedt készített róla az alábbiak közül, aki a színésznő nagyon jó barátja volt és főként a Time-na fotózta őt. Viva la Sophia!

Sophia az '50-es években

Fellinivel és Mastroiannival

1955-ben

1957-ben

1958-ban, New Yorkban

Sophia a The Millionairess című filmben 1960-ban

Sophia a '60-as években

Carlóval

Vittorio De Sicával

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1961, Nápoly, Alfred Eisenstaedt

 1962, Olaszország, Alfred Eisenstaedt

1964, Alfred Eisenstaedt

1964, Alfred Eisenstaedt

1965

'60-as évek

1978, Los Angeles

A Még zöldebb a szomszéd nője című filmben

A Vanity Fairben, 2012-ben

Domenico Dolce és Stefano Gabbana társaságában 2016-ban

 Ha tetszett a bejegyzés, akkor pedig kövesd a blogot a Facebookon, így nem maradsz le semmiről!

Források: Vanity Fair, Elle, Time, Queens of Vintage