Imádom, amikor a zenészek szórakozásból, kísérletezésből veszik elő más előadók dalait, melyekkel nem akarnak újra nagyon kaszálni, hanem csak a közönségüket nyűgözik le velük koncertjeiken, és különböző műsorokban, esetleg felteszik a jobban sikerült darabokat egy albumra, kislemezre, valami bónusz kiadványra, vagy nemes egyszerűséggel a YouTube-ra. Sokszor ezek a görcs nélküli újraértelmezések jobban sikerülnek, mint az eredeti szám vagy egészen mást hoznak ki belőle. Míg múltkor a híres feldolgozásokra koncentráltam, addig most ebből a kategóriából gyűjtöttem össze a kedvenceimet. Egyszerű és kedves dalokra készüljetek, melyek között azért van pár igen borzongató is.
London Grammar - Wicked Game
A London Grammar rendkívül hatékonyan formálja saját hangszására mások dalait és szerencsére elég gyakran teszik ezt felkérésekre és anélkül is. Nekem a Wicked Game az egyik kedvencem tőlük, amihez azért elég sokan hozzányúltak már, de talán Hannah Reid-nek van hozzá a legjobb hangja.
Coeur de Pirate - Wicked Games
A Weeknd-nek is van ugye egy majdnem ugyanolyan című dala, mint az előző, csakhogy egészen másról szól és stílusban is eléggé különbözik Chris Isaak számától. Ez is gyakran elővett téma, de a Coeur de Pirate művésznevű kanadai énekesnő szinte úgy énekli, mintha ez egy kedves dal lenne, pedig.
Gorillaz - Crystalised
A The XX Crystalised-jától egyébként is kiráz a hideg, de Damon Albarn előadásában talán még jobban. Hiába borzasztóan egyszerű és természetes az eredeti is, ez még inkább nyers, amitől valahogy sokkal meghatóbb lesz. A dalt egyébként a BBC Radio 1 Live Lounge-nak rögzítették, aminek még számos remek átdolgozást köszönhetünk.
The Vines - Clint Eastwood
Ha már Gorillaz, akkor szerepeljen itt az ausztrál The Vines verziója a Clint Eastwood-ból, ami csak egy icipicit módosít az eredetin, de nagyon vicces ezeken a hangszereken így, egy stúdióban előadva.
The XX - You've Got the Love
Ugyanakkor, ha a The XX is előkerült, akkor itt egy szuper átirat tőlük a Florence + The Machine You've Got the Love című daláról.Teljesen más lett, mint az eredeti és másért is szuper.
Florence + The Machine - Take Care
Szerencsére Florence Welch is járt a BBC Radio 1 stúdiójában, így egy egész sor feldolgozást rögzített ott, amikre érdemes rákeresni. Kiemelkedik közülük a Drake Take Care verziójából átdolgozott dal.
Cat Power - Dreams
Cat Power kiadott egy szuper feldolgozásalbumot, amin többek között a Fleetwood Mac dala is szerepel. Az énekesnő olyan melankóliával ruházza fel a legvidámabb számokat is, hogy majdnem öröm hallgatni.
Ryan Adams - Wonderwall
Az Oasis Wonderwall-ja is sok feldolgozást megért már, köztük jókat és kevésbé jókat is, de Ryan Adams átdolgozása az igazán jók közé tartozik. Teljesen új hangulatot kapott tőle a dal, ahogyan egyébként a korábban említett Cat Power újraértelmezésétől is.
Lorde - Everybody Wants to Rule the World
Nem gondoltam volna korábban, hogy Lorde neve mellett éppen egy jó kis 80-as évek sláger szerepel majd, de olyan erősen adja elő, teljesen áthangszerelve a Tears for Fears klasszikusát, hogy le a kalappal.
Tears for Fears - Ready to Start
Ahogyan Lorde az ő dalukat, a Tears for Fears olyan hatásosan alakította át az Arcade Fire dalát. Nagyon tetszik. Szép életjel egy nagy múltú együttestől.
Nada Surf - Bizarre Love Triangle
Olyan lett ez a szám, mintha Beirut adná elő, nagyon-nagyon kedves és bár már az eredetit is nagyon jó hallgatni, ezt talán még inkább. Köszi, Nada Surf.
The Killers - Crystal
Ha pedig előkerült egy New Order, akkor jöjjön még egy, a Crystalt az énekessel, Bernard Sumner-rel játszotta a Killers egy koncerten. És bár általában nagyon idegesít a zenekar énekese, itt teljesen illik a képbe.
Jack White - Love is Blindness
Már a U2 eredetije is erős, de Jack White verziója egyenesen megrázó, ami itt kizárólag jót jelent. Egyébként, ha a U2 feldolgozásoknál tartunk, akkor érdemes elővenni a Q magazin U2 cover albumát!
Sam Smith - How Will I Know
Gyakran előfordul, hogy mai sikeres popzenei előadók a nagy elődök dalait próbálják saját személyükre formálni. Azt hiszem Sam Smith-nek ez Whitney Houston számával ez hiba nélkül sikerült.
Kings of Leon - Dancing on My Own
Nincsen azonban azzal semmi gond, ha egy alapvetően rockzenében utazó zenekar néha elővesz egy-egy popdalt. A Kings of Leon például kifejezetten jól tette, hogy előadta Robyn-tól a Dancing on My Own-t.
Linkin Park - Rolling in the Deep
Ugyanígy tökéletes ahogy a Linkin Park koncerten játssza a Rolling in the Deep-et. Pedig Adele dalát anno nagyon elcsépelték és unásig folyt a médiából, ebben a verzióban mégis meg tudom hallgatni.
Tori Amos - Lovesong
Tori Amos olyan sokszor és olyan jól énekli mások dalait, hogy nagyon nehéz volt egyet ide kiválasztani, de a Cure Lovesong-jánál maradtam, mert itt az eredeti is nagy kedvencem. Nézzetek utána Tori feldolgozásainak, nem fogtok csalódni.
Tegan and Sara - Time After Time
Egymás után milliószor hallgatnám, ahogyan a két lány énekli ezt a dalt, nem lehet megunni, pont annyival finomabb az egész, mint Cyndi Lauper eredetije, amitől bármilyen romantikus film alá simán elfér.
Tegan and Sara - Dancing in the Dark
Muszáj még egy Tegan and Sara-t idetennem, mert a Dancing in the Dark-ot is olyan szerethetően dolgozták fel, hogy erre is ráfüggtem.
Bruce Springsteen - Royals
De a Főnököt sem kell félteni, ő pedig stílusosan Lorde Royals-ét vette elő Aucklandben. Naná, hogy imádta a közönség!
U2, Bruce Springsteen, Patti Smith - Because the Night
Bár a fiatalabbak már csak a tuc-tuc verzióját ismerik, a Because the Night-ot Springsteen és Smith együtt írta, majd azt már maga a Főnök is átdolgozta, mikor koncerteken énekelte, ez a verzió pedig még egy századik változat a tökéletes dalra, a U2-val kiegészülve. A sztori miatt ugyan ez egy picit kakukktojás, de itt a helye.
London Grammar - Devil Inside
Én mondtam, hogy a London Grammar kiválóan ért a feldolgozásokhoz, ez az INXS dalával sincsen másként, ügyesen alkottak belőle újat.
+1 Beck - Kick
És bár szép keretként a London Grammar-rel akartam zárni a sort, sajnos vagyis inkább szerencsére eszembe jutott róla az, hogy Beck bizony egy egész INXS albumot újraértelmezett, mégpedig elég jól. Ez egyrészt tisztelgés a Kick előtt, másrészt pedig egy baromi jó, teljesen új album.