Biztos nektek is vannak olyan kedvenc filmjeitek, melyekből árad az instant jókedv és bármilyen pillanatban nézzétek is meg őket, tuti nagyszerűen érzitek majd magatokat utána. Olyan filmekről beszélek, melyek egyszerűek, szépek, kedves a történetük és teli vannak pozitív dolgokkal, ugyanakkor nem kell rajtuk sokat gondolkodni. Mutatom, számomra melyik az a 8 ilyen film, amit mindig elő tudok venni, és újra és újra képes vagyok nagyon szeretni őket. Figyelem: leginkább ételekről, főzésről szólnak, finom italok társaságában, úgyhogy csak vacsi után érdemes ezt a posztot átpörgetni!

Bor, mámor, Provence

Ridley Scott olyan imádnivaló hangulatot rakott össze ebben a filmben, hogy egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy még a történet főszerepében virító tőzsdemágus is beleszeret benne Provence-ba, és annak zseniális lassúságába. Alapvetően nem kedvelem annyira Russell Crowe-t, de ebben a moziban még őt is bírom, ahogyan a csodás mellékszereplőket és Marillon Cotillard játékát. Nem csak a borról, meg a szerelemről szól, de van benne ezekből is bőven!

Keleti nyugalom - Marigold Hotel

Imádom, amikor a britek összeverbuválják a kedvenc sztárjaikat, hogy csináljanak velük egy vígjátékot - itt sincs ez másként, csak a senior korosztályból válogattak a készítők. És ezt nem is tették rosszul! A pikírt humorú, de mégis nagyon kedves történet főhősei brit nyugdíjasok, akik Indiába érkeznek, a csodás Marigold Hotelbe...ami azért annyira nem is álomszerű, mint elsőnek hitték. Röviden ennyit a sztoriról, ami ugyan nem kifejezetten az ételekről szól, de annyira átjárja az indiai gasztronómia is, hogy nem lehet nem észrevenni. Második része is létezik egyébként, az is elég jó.

A séf

Hasonló című filmből van több, de Jon Favreau saját szórakoztatására összerakott filmje mind közül a legjobb. Ő a rendező, a forgatókönyvíró és a főhős is, aki újraértelmezi magát, mint séfet és sokkal-sokkal boldogabb lesz az élete. Néha ilyen egyszerű minden. Nem nagyon láttam még ennél közvetlenebb és szerethetőbb gasztrofilmet, öröm nézni.

Én, a séf

Mondtam, hogy több hasonló film van, csak ez éppen francia-spanyol produkció és Jean Reno a főszereplője. Más is a története, mint az előbbinek: nem feltétlen örömjáték, inkább klasszikus sztori a kiöregedő sztárséfről, aki új kihívások előtt találja magát. Viszont végül csak olyan jókedvű lesz a történet, hogy ugyanúgy bármikor megnézem hangosan nevetve, mint az előbbit.

Az élet ízei

Megint egy kis India, ami most a francia magas-gasztróval találkozik, ráadásul egy olyan ember személyében, mint Helen Mirren. A filmben egy indiai család küzd azért, hogy sikerre vigye saját éttermét egy olyan környéken, ahol erre nem csak, hogy nem számít senki, de nem is igazán vágyott rá. Eddig!

Julie & Julia - Két nő, egy recept

Imádom a hangos, mégis esendő és nagyon, nagyon furcsa Julia Childot, akit Meryl Streep alakít és imádom a kicsit béna, mégis nagyon kitartó Julie-t, akit pedig Amy Adams játszik. Nagyszerű karakterek egy izgalmas, két szálon futó filmben, amit az ételek és az akarat hoz valahol össze. Aki bírja az életrajzi történeteket, az is szeretni fogja nagyon!

Ízek, imák, szerelmek

Az olasz rész miatt! Julia Roberts olyan csodás ételeket eszik ott, hogy azonnal megéhezek tőle. Oké, ez a film, ahogyan a könyv is, néha túl sok és túl hosszú, meg túlmagyarázós, de az olasz rész miatt érdemes. Meg azért is, mert a végén Bali is csodálatos!

L'ecsó

És a végére érkezik a legcukibb mind közül: a L'ecsó! A Pixar 8. animációs filmje apró kincs, amiben (ha valaki ne tudná) egy patkány a legnagyobb szakács. Ott vannak az illatok az ember orrában végig, kell mellé a nasi.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor pedig kövesd a blogot a Facebookon, így nem maradsz le semmiről!