Idén októberben már 30 éves lesz 1987 egyik legjobb albuma, az INXS Kick lemeze. Az ausztrál zenekar, az élen Michael Hutchence-szel, egy olyan korongot tett le az asztalra, amiről konkrétan bármelyik dal megállta volna a helyét a listákon - és ez is volt a céljuk, amikor összerakták!

Mark Romanek személyét nem igazán kell bemutatni azoknak, akik a filmvilágban jártasak egy kicsit és imádják az igazán nagyformátumú, de kísérletező videoklipeket. És itt jön képbe a zene: Romanek ugyanis mindenkivel együtt dolgozott már, aki számít ebben a világban, legyen szó zenei videókról vagy akár reklámfilmekről. Amit viszont eddig talán nem is sejtettünk róla az az, hogy imád portrékat készíteni munkatársairól és barátairól, akik történetesen világsztárok.

A U2 Joshua Tree albuma akkor lett az év egyik legsikeresebb lemeze, amikor a szintipop hódított és az MTV kedvenc sztárjai adták el a legtöbb korongot. Mégis egy ilyen nyers, az amerikai és ír zenei hagyományokra építő, politikával, vallással és nagyon határozott világnézettel - no meg egy jó adag Egyesült Államok kritikával - átitatott rock album vitt szinte mindent. És emelt nem mellesleg szupersztár státuszba korábbi hősöket. Hogy miért sikerült ez a The Joshua Tree-nek? Mert izgalmas volt, újító és megmutatta, hogy még mindig érdemes kutatni, kísérletezni és néha teljesen szembe menni az árral - mert az a végén bizony baromira megéri. Nem véletlen, hogy ez az Achtung Baby mellett a kedvenc U2 lemezem, imádtam is összegyűjteni róla egy csomó érdekességet!

Nyilván egy listamániás zenebloggernek mi jut eszébe év elején? Megnézni, micsoda dalok meg albumok lettek 30, 20, vagy éppen 10 évesek idén. És mivel a felsorolásból a 10 éves dolgok fájtak a legjobban azzal a felkiáltással, hogy _ó_te_jó_ég_ már ez is ennyire régen volt, nyilván azzal kezdek most, annak is a popzenei szeletével. Vissza is repülünk egy olyan korba, amikor Pitbull helyett még Akon szövegelt bele minden második popdalba, Timbalanddal akart dolgozni aki jót akart magának, Britney Spears pedig annyira szétcsúszott, hogy parókában vonaglott a rúdon. Éljen 2007!

A 80-as évek zenéje a gyengém, kár lenne tagadni. Talán a véremben van, mert akkor születtem, és babakoromtól ez vett körül az MTV-nek köszönhetően. És most, hogy Prince után George Michael is elment, elgondolkoztam: kik is azok a popelőadók és együttesek, akik nélkül egészen más lett volna a '80-as évek. Ők ketten rendesen meghatározták az évtizedet, a divatot, a hangzást és a tinilányok vágyának tárgyát, de gyűjtöttem még melléjük 8 megkerülhetetlen zenei produkciót. Íme az én tízes listám!

Amikor tegnap éjjel végigfutott George Michael halálhíre, hirtelen nem is tudtam, mit kezdjek magammal. Egyszerre voltam nagyon dühös - ha másra nem, akkor 2016-ra - ugyanakkor borzasztóan szomorú, mert zsinórban a harmadik olyan zenész ment el idén, aki nagyon fontos volt számomra. A brit énekes és dalszerző mindössze 53 éves volt, aki több, mint 30 éves karrierje alatt már tett annyit, hogy képtelenség legyen megfeledkezni róla. Megpróbáltam 5 pontba sűríteni, miért is van ez így.

Nekem a karácsonyi hangulatot leginkább a klasszikus amerikai dalok és filmek tudják meghozni - nem tudom miért, így vagyok bekötve. Szóval nem meglepő, hogy egy ideje már terveztem egy olyan posztot amihez arról gyűjtök képeket, hogyan karácsonyoztak a régi Hollywood nagyjai. Mostanra ez el is készült, és remélem, megszólal a fejetekben a képek mellé egyből a Winter Wonderland!

Biztos nektek is vannak olyan kedvenc filmjeitek, melyekből árad az instant jókedv és bármilyen pillanatban nézzétek is meg őket, tuti nagyszerűen érzitek majd magatokat utána. Olyan filmekről beszélek, melyek egyszerűek, szépek, kedves a történetük és teli vannak pozitív dolgokkal, ugyanakkor nem kell rajtuk sokat gondolkodni. Mutatom, számomra melyik az a 8 ilyen film, amit mindig elő tudok venni, és újra és újra képes vagyok nagyon szeretni őket. Figyelem: leginkább ételekről, főzésről szólnak, finom italok társaságában, úgyhogy csak vacsi után érdemes ezt a posztot átpörgetni!

Párizsban mutatták be tegnap a 2017-es Pirelli naptárt, ami úgy mutat minden eddiginél többet a szereplőiből, hogy azok teljesen fel vannak öltözve. A híres és hírhedt naptár kapcsán az utóbbi időben jelentős változás indult, ami most Peter Lindbergh munkájával teljesedett ki.

"Igen, vegyetek fel mindent a telefonjaitokkal, posztoljátok ki a felvételeket mindenhova és maradjatok le az egész kibaszott koncertről' - hagyta el a kedves, de nagyon őszinte mondat a legutóbbi pesti Placebo koncerten Brian Molko száját. És teljesen egyet is tudok vele érteni - minek telefontoztok folyton, hát évezzétek már a zenét!