Hemingwaynek nem csak a könyvei lenyűgözőek, hanem kalandos élete is, amiben rengeteg része volt a harcoknak, az italoknak, a nőknek...no meg a balhéknak is. Az író köztudottan nem vetette meg az alkoholt, sőt, igazán szeretett mámoros lenni "nem a pozitív értelemben, hanem berúgva lenni annyira, hogy teljesen gondtalannak érezze magát" (így magyarázta A nap is felkel című könyvében). Kedvteléséről legalább annyit szónokolt, mint a szerelemről vagy a bátorságáról, így sok írásos utalás maradt fenn kedvenc italairól és alkoholizálási szokásairól. Ezekből szemezgetek most, és közben még az is kiderül, hogy az író valóban akkora italhuszár volt-e, mint ahogyan azt a közbeszéd állítja róla.