Vannak azok a tipikus rock&roll fotók, amiket kb mindenki ismer, de nagy részük nem tudja, ki készítette őket. Mindenhol felbukkanak a neten, imádjuk őket, aztán az eredetükről lövésünk nincs. Nos, Michael Putland képei is ilyenek, a fotós ugyanis az elmúlt 50 éveben olyan mára kultikus képeket lőtt el a világ legsúlyosabb rocksztárjairól, amiket gyakran sorolunk a kedvenceink közé. Hogy kicsit jobban megismerjük a munkássággát, és ezentúl tudjatok fotóst kapcsolni a képekhez, összegyűjtöttem pár igazán emlékezetes munkáját.

Az a jó koncert, ami után semmilyen zenét nem tudok hallgatni és csak csendben ballagok utána haza, fülhallgató nékül, hiszen a fejemben folyamatosan pörög az elmúlt 1,5-2 óra. Na az Ignite akusztikus koncertje az A38-on pont ilyen volt. 

Imádom, amikor grafikusok szórakozásból illusztrálnak híres dalokat, akár szó szerinti értelmezésben is, de még cukibb és menőbb tud lenni egy ilyen projekt akkor, ha egy kisgyerek teszi ezt. Egy kedves ismerősöm küldte át egy olyan blog linkjét, amin az hatéves Sam művei láthatóak. A srác a '80-as évek legnagyobb slágereit illusztrálja annyira szó szerint és olyan tisztán, hogy egyszerre olvad el tőle az ember és nevet fel hangosan (mert muszáj). De honnan jött az ötlet, hogy Sam megrajzolja például a Listen To Your Heartot? Elmondom és a legjobb rajzait is megmutatom, imádni fogjátok őket!

Míg ma olyan alapvető dolgokra hívják fel a mozikban az ember figyelmét, mint, hogy némítsa le a telefonját előadás közben, vagy ne nagyon próbálkozzon a film felvételével, addig 1912-ben egészen más volt a helyzet. Egy sor, mostani szemmel már egészen vicces képkockát ásott elő az internet nemrég az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárából, amiken a századeleji mozi-etikett elevenedik meg. Idén ünnepli 120. szülinapját a mozi, így én most ezekkel a képekkel idézem fel a kezdeti időket. Zseniális.

Az Oasis Wonderwall című dala, ahogyan az egész (What's the Story) Morning Glory? lemez is, idén 20 éves, ez pedig nagyszerű alkalom volt arra, hogy újra előszedjem az albumot, de különösen ezt a számot. Mert a Wonderwall egy olyan remekmű, amit sok zenész irigyel Noel Gallaghertől és az Oasistől teljesen jogosan. Hiszen hiába játszották és játsszák rongyosra, nem lehet megunni, mert nem tud elkopni. Legyen éppen 1995 vagy 2015 ugyanannyira tökéletes. Simán elkezdjük énekelni, ha elindul, de azt például tudjátok, miről szól, hogyan született és egyáltalán miért éppen ez lett a címe? Egy új sorozat nyitóposztjaként most ennek a dalnak mesélek a történetéről és a titkairól, amit remélhetőleg sok újabb fejezet követ majd!

 A W magazin megfejtette, kik voltak azok a színészek és színésznők, akik igazán nagyot és eredetit alakítottak 2014-ben, és összegyűjtötték, szerintünk nekik kéne elvinniük minden díjat az idei gálaszezonban. A magazin persze nem csak egy szimpla listát készített kedvenceiről, hanem egy elképesztően jó fotósorozatot is, amit Tim Walkernek köszönhetünk. A fotóst a 70-es évek Hollywoodja, David Hockney művészete és Fellini filmjei inspirálták, aminek köszönhetően olyan képek születtek, amilyeneket már régen láthattunk. A szupersztárok ugyanúgy szívesen mentek bele a játékba, és bújtak fura hacukákba, mint a feltörekvő hírességek, és éppen ettől tetszik ez a sorozat annyira. Annyira, hogy megint behozott, egy nem igazán zenés bejegyzést a blogba, ami remek alkalmat ad arra, hogy végigpörgessük 2014 legizgalmasabb filmjeit.

A fiúzenekarok klipjeiben a leggyakrabban (pláne, ha nem túl nagy költségvetésűek) nincs sok fantázia. A videók sokszor egy kaptafára készülnek, és ugyanazokat a jól bejáratott kliséket alkalmazzák, amik miatt a srácok jól néznek ki, szexik, viccesek, ellenállhatatlanok, és hihetetlenül romantikusak. Persze előfordulnak üdítő kivételek is, sőt, de engem most inkább a legtöbbet látott klisék érdekelnek, amik úgy tűnik, nem halnak már ki soha. Így olyan elemeket gyűjtöttem, amiket azonnal fel tudtok majd idézni, egyszerre több klipből is, azt garantálom!

Emlékeztek még arra, amikor Fred Durst piros sapkája legalább annyira megkerülhetetlen volt, mint Britney Spears melle, és a csapból is a Korn, a Deftones vagy éppen a System of a Down szólt, hiába nem volt közük sem a popzenéhez? Ó igen, ez volt a nu metal tündöklésének időszaka a '90-es évek végétől egészen a 2000-es évek közepéig, aminek köszönhetően rengeteg rockzenekar szerzett világhírt még akkor is, ha nem pont ebben a műfajban tevékenykedtek. Így az előbbi miatt fontos leszögezni, hogy a most következő válogatásban egyáltalán nem csak nu metal számok fognak szerepelni, inkább olyan dalok jönnek, hanem amik akkor taroltak, amikor a műfaj dominált, és így vagy úgy, de egy kicsit mindenkire hatott - Induljon tehát a nosztalgia henger csupa csodálatos klasszik mainstream rock slágerrel (mert bizony már a Nookie is 16 éves, baszkikám)!

A Beatles majd 51 éve, 1964 február 11-én adta első koncertjét az Egyesült Államokban, a Washington Coliseum falai között. A történelmi eseményt fotózó szakemberek között ott volt egy 18 éves srác is, aki vaku nálkül, kevés gyakorlattal próbálta elcsípni az esemény legjobb pillanatait. Sikerült neki, hagyta, hogy a színpad fényei irányítsák. Ő volt Mike Mitchell, következzenek most életének leghíresebb fényképei és a történetük.

Idén 20 éves a Kartel, Ganxsta a héten töltötte a 49-et, a hétvégén meg óriás tribute koncert - Asszem 2015 Zoliék éve, nincs mese. Mindig bírtam őket, mert a Kartel olyan dolog, ami szórakoztató és eredeti. Meghonosítottak valami egészen szokatlant Magyarországon, amit gengszterrapnek mondunk, és másról talán el sem tudtam volna képzelni, hogy ezt megteszi. És el se tudtam volna hinni rajtuk kívül senkinek. Bár ennek a műfajnak tényleg nem volt sok hagyománya nálunk, nem mentek át soha cikibe, hanem faszán húzták rá a kis hazai valóságra. Tökkel. Mert ez a legjobb Ganxstáékban, hogy máig van tökösség a számaikban és a hozzáállásban. Ráadásul élőben még rátesznek egy lapáttal az szövegekre, olyan jól szólalnak meg a dalok a színpadon, hála a Fényes Ösvénynek. De elég az elfogult tömjénezésből, inkább megmutatom, mi is a 10 kedvencem tőlük, Olyan dalok jönnek, amiket bármikor jó meghallgatni, és még a legtutibb szövegrészleteket is kiemelem melléjük jól.