David Bowie örök ikon számomra, bár valaha csak feleannyira mernék olyan bátran öltözködni, ahogyan ő a 70-es években! Hoztam egy nagyszerű gyűjtést a zenész legmenőbb szettjeiből, melyekben ebben az évtizedben feszített a színpadon és azon kívül.

Minden évtizednek megvannak azok a húzó slágerei, melyekben olyan elképesztő dallamok vannak, hogy pár másodperc alatt felismeri őket az is, aki mondjuk 20 évvel később született. Mert ott vannak a tévében, a filmekben, a reklámokban, a szüleink lemezjátszóin és a közös kulturális tudatban - vagy minek nevezzem. Imádom a 80-as éveket, ezért most ebből az évtizetből szedtem össze 20 hatalmas tracket. Persze ki vagyok én, hogy azt mondjam rájuk, ezek voltak a legnagyobbak, de szerintem mindenképp helyük van a legfontosabbak között.

Nem mondom, hogy a hét aktuálpolitikai eseményei nem játszottak szerepet abban, hogy Phil Collins dalával élesszem fel az 'egy dalról' sorozatot - mert igen. Örökérvényű jelentése van, amivel most is ugyanúgy érdemes foglalkozni. Emellett pedig szerintem az Another Day In Paradise a 80-as évek egyik legjellegzetesebb és legnagyszerűbb dala még akkor is, ha az évtized legvégén született. És tulajdonképpen összekapcsolta a 90-es évekkel. Elmondom, mit édemes tudni a hátteréről, és miért fontos hallgatni ma is.

A két csodás nagymamám jól tudja, hogy a U2 az egyik legkedvesebb (ha nem A!) zenekar számomra, és azt is jól tudták, hogy ismét Berlinbe utaztam miattuk. Éppen ezért, amikor híre ment annak, hogy Bonó hangja elveszett és le kellett fújni egy koncertet, aggódva telefonáltak édesanyámnak, hogy "jaj, a Katika, ugye hallotta a Bonót Berlinben?" Igen mamik, hallottam, a turnényitón zseniális volt - mondom is, hogy miért és mennyire!

Júliusban jött ki az Architects Doomsday dalának akusztikus verziója, és annyira lenyűgözött, hogy el is gondolkodtam. Hiszen van még jó pár rock/metal dal, ami elektronika nélkül is nagyon rendben van, sőt! Talán még jobbak is úgy. Összegyűjtöttem nektek 8 kedvencemet!

Az Arctic Monkeys egy olyan zenekar, ami képes felejhetetlen bulival zárni egy Sziget fesztivált. Ha akarja. Vagy képes édesbús vegasi hotelbárrá változtatni a nagyszínpad eőtti teret. És ez ugyan szép, de már egyáltalán nem olyan nagy buli. Alex Turner szomorú levágott haja vagyok.

Liam Gallagher az utolsó pillanatban tért vissza dicsőséggel tavalyi As You Were szólóalbumával, amit most olyan fellépések kísérnek, hogy csak kapkodom a fejemet. Már Londonban is zseni volt a Finsbury Parkban, de erre a Szigeten talán még egy lapáttal sikerült rátennie - hála a lelkes brit közönségnek. Az őt felvezető Kaleo és az A38-ban levezető King Gizzard & the Lizard Wizard is legalább ennyire adta, szóval ha valaki még kételkedett volna, most már inkább ne tegye, mert hivatalos: nagyon kellenek a Gallagherek, és nagyon kell a gitárzene a Szigetnek!

A VOLT közönsége már láthatta az Arctic Monkeyst Magyarországon koncertezni, és most végre a Szigeten is fellép Alex Turner és zenekara. De mitől is olyan jó ez? Mert ez a zenekar élőben nagyon adja, és pont olyan dolog, amire egy fesztiválzárásnak szüksége van az EDM DJ-k helyett. Ezek mellett pedig legalább 13 okot tudok még mondani!

Persze nem a Hajógyári mérete nő (bár annyira lent van a Duna, hogy pár méterrel tovább ki lehet menni a széléig), hanem a szervezők raktak össze olyan programot, szolgáltatáscsomagot és minden egyebet, amilyen hihetetlennek hangzik, de: még nem volt. A sok újdonság és a sziget története éppen ezért a várakozások szerint idén akár több, mint félmillió látogatót is vonzhat, így még az is elképzelhető, hogy most köszönthetik majd a bejáratnál a 9 milliomodik szitizent. 

A Szigetet azért is szerettem mindig, mert elképesztő váasztékkal jelentkezik minden évben, ha koncertekről van szó. Az ember nyilván kinézi, mik azok az ismert és igazán nagy előadók, amiket semmiképp nem hagyna ki, amikor kint van, de szerencsére bele tud futni olyan zenészekbe is, akik koncertjére lehet máshol nem ment volna el. Aztán még az is lehet, hogy emiatt új kedvenceket szerez. Mondom, szerintem mi az a 7 koncert, amire érdemes betévedni egy Kendrick Lamar és Lana Del Rey előtt, között és után.