Tegnap éjjel / ma hajnalban gyakorlatilag élőben követtem otthon a párizsi eseményeket párhuzamosan a tévén, weboldalakon és a közösségi felületeken. Ma ez már ilyen, hozzászoktunk, hogy sok ezer kilométerről is az események sűrűjében érezhetjük magunkat. Ebben pedig a tévétársaságok és hagyományos hírügynökségek mellett óriási szerepe van a közösségi médiának, ami nem csak a kommunikációban és az információáramlásban segít, de bárki kinyilváníthatja általa együttérzését, támogatását és egyáltalán "érzéseit" a történtekkel kapcsolatban. A Charivari alapvetően egy zenés-kulturális blog, de most engedjétek meg, hogy szakmai ártalomból és függőségből látleletet adjak arról, hogyan teljesített a közösségi média ebben az újabb nehéz és kaotikus helyzetben. Miért nagyon hasznos, ugyanakkor mik lehetnek ennek az elképesztően nyitott és 'azonnali' kommunikációs közegnek a hátrányai.
Bár még nagyon friss ez a támadássorozat, ami megrázta Párizst és vele együtt az egész világot november 13-án éjjel, a közösségi média egy olyan aktuális természetű dolog, amit pont ilyenkor, még "melegében" érdemes vizsgálni. Mióta ilyen központi helyet tölt be az emberek életében és nem túlzás azt mondani, hogy a világ mozgásában is, megkerülhetetlen szerepe van a hasonló történésekkor (legyen szó természeti katasztrófákról, az ukrán válságról, a török tüntetésekről, bármiről). De hogyan és miért is?
Információáramlás
-Hírek gyorsabb terjedése: ugyan a nagy hírügynökségek, televíziók és lapok valamint a francia állami szervezetek szállították a hírek nagy részét, azok rendkívül gyors terjedését most is a közösségi felületek segítették. Éppen ezért gyakran egy-egy friss információ nem is sajtóközleményként vagy hírként jelent meg, hanem egyszerűen csak kiírták a Twitterre, ahonnan mindenki rögtök át tudta venni, és a felhasználók is meg tudták osztani. Egyébként hiába a Facebook a legnagyobb közösségi oldal, ebben szerintem nem tud versenyezni a Twitterrel, mert túl bonyolult hozzá. A Twitter egyszerűsége gyorsít, a Facebookon már inkább a részletes beszámolók terjednek, másban van az erőssége.
#BREAKING Around 100 dead in attack on Paris concert venue: police
— Agence France-Presse (@AFP) November 14, 2015
-Friss infók rendszerezése: a közösségi oldalak ebben is kiemelt szerepet kaptak, hiszen a terrortámadás híreire használt hastagekkel (#paris, #parisattacks, stb) bárki összegyűjthette magának a történésekről szóló újabb és újabb információkat.
-Információtöbblet: nem csak a hírügynökségektől jönnek a hírek, hanem a felhasználóktól is, amiket az ügynökségek is beépíthetnek a közleményeikbe. Szóval a közösségi média visszacsatolást és plusz infókat nyújthat első kézből. Így tudtak például a túszok, szemtanúk üzenni a Bataclanban zajló eseményekről, és így kaphattunk képet olyan helyekről, ahová a sajtó be sem juthatott. Persze a felhasználói helyzetjelentések az egész párizsi helyzet árnyalásában sokat segítettek.
Kommunikáció
Egyrészt nagyon fontos, hogy a sajtó és a közönség között tudott a közösségi médiában zajlani egy a hivatalosnál sokkal közvetlenebb és gyorsabb kommunikáció, amire most is rengeteg példát lehetett látni. Plusz az állami szervek is egyszerűbben juttathatták itt el a fontos infókat ( pl.: nagykövetségi telefonszámokat, folyamatosan frissülő térképeket) az embereknek és a vezetők, újságírók azonnal kommunikálhattak egymással és a néppel.
Update: Here's what we know about the situation in #Paris. For more, follow our live blog https://t.co/zDwnwywqJ2 pic.twitter.com/xaBzv0OIiO
— The Guardian (@guardian) November 13, 2015
Ezeknél azonban még fontosabb, hogy az érintettek és az értük aggódók is pillanatok alatt felvehették egymással a kapcsolatot, akár közvetlenül, vagy mások segítségével. A Bataclanban fellépő Eagles of Death Metal zenekar például a Facebookon adott magáról először életjelet, amit pillanatok alatt ezrek osztottak meg. A Facebook ebből a célból elképesztően gyorsan lépett és elindította a Safety Check Paris Terror Attacks funkcióját, ahol az érintett területen lévő felhasználók jelezhetik most is, hogy rendben vannak, amiről barátaik értesítést is kapnak. A Facebook jó ebben egyébként, más katasztrófahelyzeteknél is láthattuk már, hogyan képes összekötni az embereket. Végül is ezért jött létre.
We are still currently trying to determine the safety and whereabouts of all our band and crew. Our thoughts are with all of the people involved in this tragic situation.
Posted by Eagles Of Death Metal on Friday, November 13, 2015
Emellett a közösségi médián keresztül tudtak most is kommunikálni azok a civil szerveződések, melyek az események közben jöttek létre és reagáltak a fejleményekre. Ilyen volt a #portoueverte hashtaggel indított 'nyitott ajtó' akció is, amin keresztül az emberek jelezhették, hogy náluk menedéket nyerhetnek Párizsban azok, akik nem tudnak azonnal hazamenni.
Együttérzés, véleménynyilvánítás
Alapjáraton szeretünk véleményt nyilvánítani a közösségi oldalakon, ilyenkor pedig sokszor ez az egyetlen lehetőségünk rá, hogy kifejezzük azt, amit érzünk. Hiszen az ember ebben a helyzetben könnyen érez tehetetlenséget és úgy próbálja meg együttérzését megmutatni, hogy percek alatt egyetemessé váló szimbólumokat használ (lásd korábban a JeSuisCharlie kiírást és profilképeket). Most ilyen általános szimbólum nincs is, hanem többfélével találkozni a fekete vagy a francia zászló színeivel ellátott profilképtől kezdve a #PrayForParis vagy #PeaceForParis hashtag használatán keresztül Jean Jullien nagyon találó grafikájáig (lásd fentebb, a nyitóképen, amit a híresztelésekkel ellentétben nem Banksy rajzolt meg).
Our thoughts are with you #Paris. We love you.
Posted by Blink-182 on Friday, 13 November 2015
Addig szerintem ezzel semmi baj nincsen, amíg őszinte és nem öncélú, hanem együttérzést fejez ki és a terror elleni harc mellett áll ki vele valaki. Sőt, erre szükség is van. Rengeteg magánembernél, márkánál és hírességeknél is láttam már olyan véleménynyilvánítást, ami tökéletesen reflektált, és pont annyi volt, amennyinek lennie kellett. Persze, ha valaki ezt is rajongószerzésre, lájkgyűjtésre használja, azt a felhasználók azonnal megérzik és úgyis visszafele sül el a dolog. Fontos még, hogy a márka/híresség személyiségéhez illeszkedjen a megnyilvánulás és ebből induljanak ki akkor is, amikor eldöntik, egyáltalán szükséges-e bárhogy véleményt formálni ebben az esetben. De a legjobb még egyszer mondom, az olyan őszinteség, amit a Fish! zenekartól is látni lehetett.
nem kedveljük a franciákat, mert szarok a zenekaraik és túl sokan vannak a szigeten mindig:/ de ma franciák vagyunk. a...
Posted by Fish! on Friday, November 13, 2015
Árnyoldalak
Természetesen az előbbiekben felsorol előnyök mindegyikének megvannak a maga hátrányai is. Az információáramlás gyorsasága a közösségi oldalak rengeteg fals hír és hoax elterjedéséhez is vezethet, így nem árt körültekintőnek lenni. És persze a terroristák is szerezhetnek belőle számukra fontos infókat, hiába kérték a franciák a sajtót arra például, hogy a túszejtés alatt késleltessék a híreket és ne adjanak mindent közre.
Ugyanakkor nem csak a jó ügy kommunikációja megy ilyenkor könnyebben, hanem a terrorszervezeteké is, akik saját nagyságukat és tettük fontosságát tudják terjeszteni saját felületeiken, saját hashtageikkel. És nyilván a véleménynyilvánítás szabadsága is lehet borzasztóan káros. Félinformációk alapján megnyilatkozni, és úgy a saját nézeteink fontosságát kiemelni nagyon veszélyes. Pláne, hogy a felhasználók ilyenkor könnyen túlzásokba esnek, ami visszásságokat szülhet. Millió példát tudnék hozni erre.
Összességében azt tudom mondani az eddigiek alapján, hogy a közösségi média jól vizsgázott, és ahogy egyre jobban tudjuk használni, ez egyre inkább így is lesz bármilyen hasonló helyzetben. Bár nagyon jó lenne, ha minél kevesebb hasonló helyzetre lenne példa.